A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Twitteren (X-en), Instagramon, Threadson vagy YouTube-on!

Legózhat az EU a szankciókkal, de Európa legnagyobb atomerőművét már nem hozhatja játékba


Putyin döntése értelmében jogilag is elveszíteni látszik Ukrajna a Zaporizzsjai Atomerőművet, a Nyugat keze pedig mintha meg lenne kötve.

Mint ismert, az orosz erők a februárban kezdődött ukrajnai inváziójuk óta ellenőrzésük alatt tartják Európa legnagyobb erőművét, a Zaporizzsjai Atomerőművet, amelyet Putyin döntése értelmében, most jogilag is elveszíteni látszik Ukrajna.

Október elején ugyanis az orosz elnök aláírta a Zaporizzsjai Atomerőmű orosz fennhatóság alá helyezésének feltételeit meghatározó rendeletet. A közzétett dokumentum szerint az orosz állam lesz a Zaporizzsjei Atomerőmű tulajdonosa, és erre a célra a kormány egy új szövetségi állami vállalatot (Zaporizzsjai NPP) fog létrehozni.

Az erőmű üzemeltetője viszont nem ez, hanem egy másik szervezet, a JSC Zaporizhzhya NPP lesz, amely a Roszatom konszern (Roszatom az összes oroszországi atomerőmű kizárólagos üzemeltetője) 100 százalékos leányvállalata.

A 2 milliárd rubel (bő 14 milliárd forint) alaptőkével rendelkező vállalatot mindössze néhány hete, október 3-án alapították.

Az új üzemeltető társaság feladata, hogy a Roszatom támogatásával biztosítsa az atomerőművek biztonságos üzemeltetését és a meglévő erőművi személyzet szakmai tevékenységét”közölte a konszern október 5-én. 
 

Így van megkötve a Nyugat keze

Az oroszok ráadásul azzal is tisztában lehetnek, hogy ha a nyugati országok úgy döntenek, hogy szankciókat vezetnek be az erőmű kapcsán, a korlátozások valószínűleg „célzottak és a lehető legpontosabbak” lesznek, hogy ne károsítsák a nyugati országokban (köztük Magyarországon) folyó projekteket, amelyeket nem lehet azonnal pótolni.

Nem beszélve arról, hogy a Roszatom különösen az urándúsítási szolgáltatások (mintegy 40 százalék) és az uránkitermelés (mintegy 15 százalék) világpiacának vezetője. 

A nyugati országok a jelentős szankciók bevezetésével megronthatnák a kapcsolatokat azokkal a szövetségesekkel és partnerekkel is, ahol a Roszatom atomerőműveket épít (mint például: India, Törökország, vagy Egyiptom). 

Sokatmondó lehet továbbá az is, hogy amikor 2019-ben Donald Trump amerikai elnök kormánya szankciókkal fenyegetőzve követelte, hogy a Roszatom állítsa le az iráni Bushehr atomerőmű 2-es blokkjának munkálatait, a Roszatom ezt megtagadta, és – láss csodát – mégsem vetettek ki szankciókat.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések