Francia európai parlamenti képviselő: Magyarország az unióban emblematikus csatát vív a nemzetért, a népért

Meg nem választott technokratákkal kell harcolni....

Jean-Paul Garraud, a francia Nemzeti Tömörülés európai parlamenti képviselője szerint Magyarország az unióban emblematikus csatát vív a nemzetért, a népért, a magyar képviselőkkel szemben pedig sokszor technokraták ülnek, akiket nem a nép választott, így nincs is meg a legitimitásuk.

A nyári vakáció után ezen a héten kezdődött a munka Strasbourgban, és rögtön Magyarországról vitatkoztak. Ön is felszólalt sok más képviselő mellett. Milyen hangulatban van most? Nyugodt? Ideges?

Nyugodt vagyok, mert tudom, hogy igazunk van. Tényleg nagy harcot folytatunk a magyar kormány mellett. Strasbourgban két nagy ideológia ütközik egymással. Egyrészt a magyar kormány a nemzeti érdekeket védi, az önállóságot, a saját népét. Mi is ezt mondjuk Franciaországban. Másrészt ott van az imperialista uniós koncepció, amely államok felett szeretne állni és hatalmat szeretne rajtuk gyakorolni. Egy olyan káros ideológiát akar elterjeszteni, amely az államok szuverenitása ellen van.

A magyarok a csatasor első sorában vannak.

Önöknél nemrégiben voltak választások és a kormány immár negyedszer kapott felhatalmazást a kormányzásra. Ez nagy előny. Velük szemben itt vannak az Európai Bizottság tagjai, akik ki akarják használni a jelenlegi nehézségeket, a Covid utáni időszakot, az orosz–ukrán háborút, és másokra is rá akarják kényszeríteni a saját akaratukat. Nem veszik észre, hogy Európa mást akar. Ezt láttuk néhány napja Svédországban, ez lesz nemsokára Olaszországban. Mi, a Nemzeti Tömörülés pártja is rengeteg helyet kaptunk nemrégiben a francia választások alkalmával, nyolcvankilenc képviselői helyünk van a nemzetgyűlésben. Mi demokratikus változásokat szeretnénk, azt, amit a nép akar. Én a magam részéről nagyon örülök, hogy Magyarország mellett állhatok ki a harcban, önök emblematikus csatát vívnak a nemzetért, a népért, önökkel szemben pedig sokszor technokraták ülnek, akiket nem a nép választott, így nincs is meg a legitimitásuk.

Egy korábbi interjúban ön azt mondta, hogy üldöztetés folyik Magyarország ellen. Nem túlzás ez?

Nem, ez egy makacs ellenségeskedés. Félrekezelik a jogi helyzeteket. Azt mondják, hogy Magyarország nem demokrácia, hogy itt nem teljesülnek az emberi jogok. A most vitára bocsátott jelentésben azt állítják, hogy Magyarország autoriter állam, amely ellentmond a demokráciának. Szerintem ez botrányos. Ráadásul olyan pénzt akarnak blokkolni, ami jár az országnak, negyvenmilliárd eurót, azért mert úgy gondolják, hogy nem teljesülnek bizonyos jogok. Ez borzasztó, ezért mondom, hogy ez makacs ellenségeskedés.

Hihető, amit mond, hiszen ön specialistája a kérdésnek, bírói végzettsége van, és ilyen minőségében is dolgozott.

Igen, egész életemben a francia igazságszolgáltatással vagy együtt, vagy abban dolgoztam. Voltam például államügyész és bíró is. Higgyenek nekem, tudom mi az a jog. Ezzel szemben itt minden arról szól, hogy letörjék a nemzeti törekvéseket, bevonva az Európai Bíróságot is. Ugyanazt akarják elérni, ami az Európai Bizottságnál működik évek óta, vagy ami az Európai Parlament nagy részében van.

Ezért joggal mondhatom önnek, hogy ez már nem is csak csata, hanem egy forradalom.

Mi a gyökerekhez szeretnénk visszatérni, ahogy a magyarok is, azokhoz a gyökerekhez, amelyeket Charles de Gaulle fektetett le. És ami az 1957-es római szerződésben van. De Gaulle sohasem ment volna bele abba, hogy az Unió Franciaország önállóságát vétózza meg, vagy Magyarország önállóságát, vagy más országokét. Ezért vissza a gyökerekhez, és nem szabad megengedni, amit a nagy, imperialista országok akarnak. És ebben nem ismerünk pardont.

És mindig kell egy ellenségkép. Ilyen volt korábban Olaszország, most pedig Lengyelország, vagy Magyarország. Egyetért ezzel?

Hogyne, bűnbak mindig kell, de higgye el, Magyarország nincs egyedül, sokan vannak, akik elutasítják ezt. Ilyen Olaszország, Lengyelország vagy Görögország, de Spanyolországban is erősek a hangok, és most nyertek Svédországban is. Nemsokára nyerhetnek Lettországban vagy Bulgáriában. És minden robbanásszerűen megy. Szerintem jó helyzetben vagyunk.

Nem tudom ki mondta a vitában, talán a lengyel Wiśniewska, talán más, hogy az unió olyan dolgokat kér számon a magyar kormánytól, amelyek nemzeti jogkörbe tartoznak.

Igen, az unió meg akarja nyirbálni a nemzeti jogköröket. Ez tény. Ilyen például a jogszolgáltatás, és ezt akarják érvényesíteni Lengyelország esetében is. Ezek nemzeti jogok, ilyen a hadsereg vagy az oktatás és sok más kérdés. Ebbe nem szabadna beleszólni, de ezt láttuk a koronavírus-járvány idejében is. Az egészségügy is nemzeti hatáskör. Mégis mit láttunk? Az unió ezt akarta, meg azt akarta, meg mindent akart. Természetesen segíteni kell, de nem szabad semmibe vennie, amit az országok mondanak. Kihasználják a krízishelyzeteket, és behatolnak az országok belső ügyeibe.

Volt olyan képviselő, aki nem értett egyet az új magyar abortusztörvénnyel, amely szerint meg kell mutatni az embrió szívhangját az édesanyának. Ön mit mond erre?

Ez egy nagyon bonyolult, társadalmi kérdés, több álláspont is ütközhet, de ez is egy olyan ügy, ami nemzeti hatáskörbe tartozik. Minden ország szuverén joga, hogy mit határoz meg. Nálunk Franciaországban például tizenkettőről tizennégy hétre emelkedett az az idő, amikor az anya még dönthet. Ebbe nem szólhat bele az unió.

Előreláthatólag vasárnap fogják eldönteni a szankciók sorsát, szerdán volt a vita, csütörtökön szavaztak. Ön mire számít?

Nézze, nekem nem tetszik, hogy az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy nem szabad lecsendesíteni az indulatokat. Micsoda kifejezés ez! Szerinte nem csendesedni kéne, megegyezni, hanem indulatokat szítani.

Szerinte szankciók kellenek, noha látjuk, hogy ezek a szankciók milyen kontraproduktívak.

Mi Franciaországban és önök, mint sokan mások az energiaválsággal kapcsolatban, elszenvedik ezeket a szankciókat. Mi például fel akarjuk számolni a nukleáris energiát bizonyos ideológiai érvek miatt, pedig sokkal olcsóbb ez az energia, ennek alapjait még De Gaulle alapozta meg. Most meg azt mondják, hogy használjuk inkább a szenet. Importáljunk külföldről fosszilis energiát, csak valamilyen lobbinak engedelmeskedve, holott az igazi lobbista, az maga a nép.