Borrell: az európaiaknak hajlandónak kell lenniük “fizetni” Ukrajna támogatásáért

Az Ukrajna Oroszország elleni küzdelemben való segítségnyújtásnak ára van Európa számára, amelyet a polgároknak hajlandónak kell lenniük megfizetni – mondta az EU külügyi vezetője. Josep Borrell szerint egy orosz győzelem Európa vesztesége lenne. 

“El kell magyaráznunk polgárainknak, hogy ez nem más háborúja”– mondta a diplomata az El Pais című napilapban csütörtökön megjelent interjúban.

“A közvéleménynek hajlandónak kell lennie megfizetni az árat Ukrajna támogatásáért és az EU egységének megőrzéséért.

“Háborúban állunk. Ezek a dolgok nincsenek ingyen”

– tette hozzá, elismerve, hogy a költségeket “igazságosan” kell elosztani.

Borrell a megugró inflációra és a lehetséges energiahiányra utalt, amellyel az európai nemzetek szembesülnek, miután úgy döntöttek, hogy azzal büntetik Oroszországot az Ukrajna elleni támadásért, hogy megtagadják az energiavásárlást. Brüsszel azt szeretné, ha a tagállamok csökkentenék a fogyasztást, hogy jobban fel tudjanak készülni a téli csúcskeresletre, de egyes országok ellenálltak a javaslatnak.

Spanyolország, Borrell szülőhazája, az ellenszegülők között volt. Teresa Ribera energiaügyi miniszter a múlt hónapban azt mondta, hogy a válság kezelésének nem az “igazságtalan előírása” a legjobb módja. Azzal érvelt, hogy néhány más nemzet lakóival ellentétben “a spanyolok nem éltek a lehetőségeink felett energiaügyi szempontból”.

Az európaiak “nem mutathatnak szolidaritást” ilyen civakodásokkal – mondta Borrell az interjúban. Elmarasztalta Madridot, amiért nem értékeli, “mit jelent ez a háború a hozzá legközelebb álló országoknak”, például Lengyelországnak. Hozzátette, hogy Spanyolország hosszú távon hasznot húzhat abból, hogy az EU elszakad Oroszországtól, mivel a cseppfolyósított földgáz Európába történő szállításának egyik fő csomópontjává válhat.

Borrell figyelmeztetett, hogy Európának fel kell készülnie arra, hogy az ukrajnai konfliktus még hosszú ideig folytatódni fog. A konfliktussal kapcsolatos európai célokat kommentálva úgy fogalmazott, hogy “ha Oroszország megnyeri ezt a háborút és elfoglalja az ukrán terület egy részét, akkor mi, európaiak veszítettünk, és sokkal nagyobb fenyegetéssel nézünk szembe”.

Az ukrán kormány azt mondja, hogy csak azután áll szóba Oroszországgal, miután a hadseregét oda szorította, ahol 2014 előtt volt, ami magában foglalná a Krím elfoglalását is. Borrell szerint a nyugati nemzeteknek “erkölcsi kötelességük” Kijevet támogatni. Elmondta, hogy az Egyesült Államok és az EU “abszolút együttműködésben” állt a kérdésben, és felvetette, hogy ez nem így lett volna, ha a konfliktus Donald Trump washingtoni hatalmával kezdődik.

Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy Donyeck és Luganszk régiónak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és “erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.

2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a donbásszi köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!