Még csak június van és már több európai ország küzd nemcsak a korai hőhullámokkal, és a mindennapi tevékenységet is hátráltató hőséggel, hanem ezek lehetséges következményeivel is: a szárazsággal, vagy a könnyen kialakuló erdőtüzekkel.
Már a múlt héten elérte Európán a perzselő hőség, Spanyolországban, Franciaországban és az Egyesült Királyság egyes részein is extrém melegről számoltak be.
Franciaországban három városban is megdőlt a melegrekord, az enyhe nyárról ismert Biarritzban 42,9 Celsius fokot mértek, és a Bloomberg tudósítói szerint, de az ország nyugati részén a legtöbb helyen is 40 fok körül alakult a hőmérséklet. Spanyolországban a korai hőhullámok már tavasszal kezdődnek, augusztusra pedig a városokban 40 fok feletti hőmérséklet az általános. Nem véletlen az sem, hogy a Spanyolország-szerte pusztító erdőtüzek több ezer hektárnyi erdős területet pusztítottak már el, a tartós hőség egyik következménye ugyanis a talaj és a növényzet kiszáradása. Portugáliában - szintén a Bloomberg feljegyzései szerint - kilenc évtized óta a legmelegebb májussal szembesült a lakosság. Mindeközben az erdőtüzeknek egyre kitettebbé válnak az északabbra fekvő országok is, Nagy-Britanniában, Németországban, valamint a skandináv országokban is több várható pusztító tűzről számolnak be a szakértők.
Többek között ezt okozza a klímaváltozás, ennek következtében a hőhullámok korábban kezdődnek, egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak.
Káros az egészségre, káros a környezetre, és rengeteg költséget emészt fel, hogy megelőzés hiányában az országok ezt kezeljék. Az egészségügyi kiadások mellett, az okozott károkat ki kell fizetni, a tüzeket nagy erőforrás-felhasználással eloltani, majd újratelepíteni a kiégett területeket.
Az alábbi térkép jól szemlélteti, hogy melyek most a "legvörösebb, legforróbb" területek:
Jobb, ha mindenki felkészül, mert a sok vörös és lila folt a későbbiekben sem lesz világosabb, sőt. A Meteo France által idézett tudományos adatok szerint,
az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok 5-10-szer intenzívebbek, mint egy évszázaddal ezelőtt, és 1,8-4 Celsius fokkal melegebbek.
Az ember okozta globális felmelegedés szélsőségesebb és intenzívebb időjárási eseményekhez vezet, a 2050-es klímacélokkal, valamint a Párizsi egyezménnyel - ami sokakban egy uniós értelmezhetetlen és nem valóságos "valaminek" tűnik, - többek között a folyamatos felmelegedés visszaszorítását kellene elérnünk. A Párizsi klímaegyezmény konkrétan azt mondja ki, hogy a világszintű átlagos hőmérséklet-emelkedést tartsuk 2 Celsius fok alatt, de inkább törekedjünk arra, hogy az emelkedés! csak 1,5 fok legyen. Mondhatnánk, hogy sok idő van még megoldani a problémákat, és majd elkezdjük, ha átvészeltük ezt a forró nyarat, de a 2030-as klímacélok teljesítése nélkül fel kell készülni arra, hogy 2,4 fokos növekedésnél is többel fogunk szembesülni.
Mindenkinek tehát, aki kevésbé komfortos az e heti hőséggel, érdemes elgondolkoznia, hogy a következő években mi fog ránk várni, ha még több autó közlekedik majd a városokban, ha még több légkondit szerelnek majd fel, ha még több zöld felület tűnik el, ha még több energiahatékonysági felújítás marad el, ha nem figyelünk a vizeinkre, és még sorolhatnánk. Biztatásképp egy korábbi cikkünkben megírt idézetet is elővennénk Ürge-Vorsatz Diánától:
És mikor életünk egyik legforróbb
nyarában sülünk meg, gondoljunk arra, hogy ez lehet a maradék életünk
egyik leghűvösebb nyara....
Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
0 Megjegyzések