Bivalyerős volt a magyar gazdaság az idei első negyedévben a KSH friss adatai alapján. A tavalyi negyedik negyedévhez képest 2,1%-kal nőtt a GDP, ami kedvező teljesítménynek számít.
A növekedést nagyban támogatta a szolgáltatószektor, de segített az ipari termelés is. A GDP 8,2%-kal nőtt (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ami pozitív meglepetést jelent, a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 7,4%-os bővülésre számítottak. A következő hónapokban a háború hatásai, az egyszeri növekedéstámogató tényezők kifutása, illetve a költségvetés kedvezőtlen helyezte azonban már rontják a kilátásokat.
Nagyon régen voltak már olyan hónapok a magyar háztartások életében, mint amilyenek az idei országgyűlései választások előtt. Az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz, illetve más kisebb transzferek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az egyébként is növekedési pályán lévő magyar gazdaság kirobbanó formába kerüljön. A 8,2%-os (nyers) GDP-növekedési adat felülmúlta mind a Portfolio által megkérdezett közgazdászok, mind a nemzetközi hírügynökségek várakozását.
Ahogy a fenti ábrán látható, egyedül a tavalyi második negyedévben láthattunk magasabb éves növekedési dinamikát, az viszont nagyrészt bázishatás eredménye volt (2020 második negyedévében a koronavírus miatti lázárásokhoz és zuhanó gazdasághoz képest nőtt nagyot akkor a GDP).
Az előző negyedévhez képest (akkor szintén kedvező GDP-adat érkezett) is érdemben, 2,1%-kal nőtt a GDP. A szezonálisan igazított és naptárhatástól megtisztított éves index 8%-os növekedést mutat. Összességében tehát nagyon erős volt a növekedés az év első három hónapjában mind a negyedéves, mind az éves indexek alapján.
A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások
-
áll a KSH jelentésében. "Az iparon belül különösen az élelmiszer- és
italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezés
gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás
bővülése volt jelentős" - írja a hivatal.
Az majd csak később
derül ki, hogy melyik nemzetgazdasági ág milyen mértékben segítette a
GDP-növekedést (június 1.), az azonban elmondható, hogy amíg a tavalyi
év első három hónapjában erősen visszafogták a gazdaságot a koronavírus
miatti lezárások, idén erről már nem beszélhetünk. Ennek is köszönhető,
hogy a hivatal kiemelte pl. a szálláshely-szolgálatás növekedési
hozzájárulását. Tavaly ilyenkor még zárva voltak a szálláshelyek, idén
viszont nagy kihasználtság mellett működnek. A kereskedelem és a
vendéglátás növekedése szintén jelzi, hogy a magas áremelkedési ütem
ellenére nagyon erős volt a fogyasztás. Az első negyedévben az
átlagkereset növekedése érdemben meghaladta a pénzromlás ütemét, ami
erős támaszt jelentett a fogyasztás szempontjából. Az ipari termelésben a
Covid-válságból való helyreállás folytatódását láthatjuk, a vállalatok
továbbra is erős kereslettel találkoztak az időszakban, és a GDP-adatok
alapján egyelőre az orosz-ukrán háború kirobbanása sem változtatta meg
gyorsan ezt a helyzetet.
0 Megjegyzések