Nem támogatja Svédország NATO-csatalkozását Recep Tayyip Erdoğan török elnök - ezt ő maga  mondta el nem sokkal azután, hogy Svédország nyilvánosságra hozta azt a biztonsági jelentést, mely az ország esetleges NATO-csatalkozásának következményeit vizsgálta. A svéd külügyminiszter és védelmi miniszter szerint nem valószínű, hogy Oroszország érdemben reagálna az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez kapcsolódásukhoz, de ha mégis, ők "készen állnak rá".


"Nem látja pozitívnak" Recep Tayyip Erdogan török elnök Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozását, és NATO-tagként országa vétóval élhet felvételük ellenében - jelentette be az államfő pénteken.

"Közelről követjük a Svédországot és Finnországot érintő fejleményeket, de nem vagyunk kedvező véleménnyel az ügyben" - mondta Erdogan riportereknek.

A török államfő álláspontja alátámasztására azzal érvelt, hogy Svédország és a többi skandináv állam támogatta a kurd milíciákat és más olyan csoportokat, melyeket Törökország terroristákként kezel. Emellett azzal vádolta meg Görögországot, hogy a szövetségben betöltött helyét Törökország ellen használja fel, Ankara pedig "nem akarja megismételni ugyanazt a hibát még egyszer".

 



Bár a politikus nem mondta ki nyíltan, hogy blokkolni fogja a két ország felvételét a NATO-ba, de miután a szövetség minden döntését a tagok egyetértésével hozza, ez azt jelenti, hogy a 30 tagország mindegyike potenciális vétóval élhet azzal kapcsolatban, ki csatlakozhat.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg a finnek és svédek csatalkozásával kapcsolatban korábban azt mondta: amint formálisan is jelentkeznek a világ legnagyobb védelmi szövetségébe, tárt karokkal várják majd őket. Több NATO-tisztviselő is megerősítette, hogy a felvételi procedúra "pár hétbe" telhet - de elismerték, hogy a csatlakozás ratifikálása a tagállamok részéről akár fél évig is eltarthat.