A fehérjeszegény táplálkozás, valamint az egyes betegségek miatt kialakuló hiány változatos, mindennapos tünetekben nyilvánulhat meg, ismerd fel a jeleket!


A fehérje az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen makrotápanyag, az izmok, a bőr, az enzimek és a hormonok építőköve, és az összes szövetben fontos szerephez jut. Ugyanakkor a test nem tudja sokáig raktározni jövőbeni felhasználás céljából, így a jól összeállított táplálkozás során kell folyamatosan pótolni.

A fehérje alacsony szintje, hiánya (hypoproteinaemia) változatos tünetekkel járhat, ráadásul idővel súlyos szövődményekhez vezet. Míg a valódi hiánybetegség a fejlett országokban ritka, előfordul, hogy valaki nagyon keveset visz be a szervezetébe a tápanyagból, például egy nem megfelelően kalkulált diétának köszönhetően, illetve vannak olyan betegségek, amelyek talaján szintén kialakulhat a probléma.

A szakemberek ajánlása szerint a napi kalóriabevitel minimum 10 százalékát fehérjéből kell fedezni, legalább 0,8 gramm fehérjére van szükség testsúlykilogrammonként. Ez a mennyiség viszont csak az alapvető funkciók ellátásához elegendő, komolyabb fizikai igénybevétel, például sportolás mellett ennél mindenképp több fehérjére van szüksége a szervezetnek. A Harvard Health Publishing által megkérdezett szakértő szerint az optimális arány a napi kalóriamennyiség 15-25 százaléka körül mozog, de ezt a fizikai aktivitás, a nem és az életkor is befolyásolja. Várandós nők esetében például a magzat egészséges fejlődése érdekében megnő az igény.

A növényi étrendet folytatók is fedezni tudják a szükségletet, bár az esszenciális aminosavak bevitelére fokozottan kell figyelniük, gond inkább a rosszul összeállított étrend, a drasztikus fogyókúrák, valamint egyes betegségek esetében lehet. A szervezet többféleképpen jelzi a hiányt, a leggyakoribb tünetek közé a következők tartoznak:

👉 fáradtság, gyengeség,
👉 elvékonyodó, töredező haj,
👉 hajhullás,
👉 gyenge, töredező körmök,
👉 száraz bőr, lassabb sebgyógyulás,
👉 visszatérő fertőzések, betegségek,
👉 izomveszteség, főleg időskorban,
👉 étvágynövekedés, ami hízáshoz is vezethet,
👉 ödéma, vizesedés,
👉 zsírmáj kialakulása.

A fentebb felsorolt, meglehetősen általános tüneteket korántsem csak a hypoproteinaemia okozhatja, érdemes felkutatni a hátterükben meghúzódó problémákat. A tünetek súlyossága a fehérjehiány mértékétől függ, a fenti panaszokat kísérhetik még gyakori hangulatingadozások.

Mivel a protein az izmok mellett a csontok felépítésében is fontos szerepet játszik, alacsony szintje esetén megnő a törések kockázata is. Gyermekeknél a fehérjében szegény táplálkozás a növekedés normális ütemébe is jócskán beleszólhat.  Az ödéma, azaz jellemzően a lábak, a bokák, az arc, a kezek és a has duzzadása, vizesedése általában jelentős hiány esetén lép fel. A vizsgálódások szerint az albumin nevű szérumfehérje alacsony szintje okozza.

A protein az étkezések során segít a jóllakásban, egyebek mellett ezért is ajánlják a diétázóknak, hogy minden étkezésbe építsenek be sovány fehérjét. A fehérjeszegény étkezés gyakori éhséggel járhat, amit az érintettek olykor kifejezetten sós és magas kalóriatartalmú ételekkel próbálnak csillapítani, ez pedig idővel súlygyarapodásban nyilvánulhat meg. A súlyos fehérjehiány viszont az étvágy csökkenésében is megnyilvánulhat.

Fehérjehiány okai

Az étkezési problémák mellett a máj és a vese betegségei is hypoproteinaemiához vezethetnek, utóbbi esetében fehérje jelenhet meg a vizeletben is.  Az emésztőrendszer működészavarai, például a cöliákia, vagyis a gluténérzékenység és a gyulladásos bélbetegség (IBD) is fehérjehiányt okozhat.

A fehérjehiány megállapítása vérvétellel történik, a gyógymód a kiváltó ok függvénye, szükség lehet a táplálkozás módosítására, az alapbetegség kezelésére. Fehérjét nemcsak a húsok, a tojás, a tej és a sajtok fogyasztásával lehet bejuttatni a szervezetbe, kiváló növényi forrásai is léteznek, többek között a bab, a lencse, az olajos magvak és a csicseriborsó.