Izmos lesz a TOP Plusz: Debrecen 43, a vidék 73 milliárdból fejleszthet majd

A pályázatokat egy időben írják ki, a kivitelezések ütemezését az önkormányzatokra bízzák.

Az előző európai uniós pénzügyi időszakéhoz képest a következő hét évre mintegy 30 százalékkal több pénz van abban a fejlesztési alapban, amelyből a megye települései finanszírozhatják pályázat útján elnyert pénzekből fejlesztéseiket. A 2014–2020-ban TOP néven ismertté vált pályázati forrást a 2021–2027-es időszakban a TOP Plusz program váltja fel.

Ebben 116 milliárd forint áll a megye 82 települése rendelkezésére, mégpedig úgy, hogy mintegy 73 milliárd a vidéket, 43 milliárd Debrecent illeti meg.

Az előző hétéves ciklushoz képest újdonság, hogy a megye helységei, valamint a megyei jogú városok pályázati támogatását 2021-től már nem választják szét. A pályázatokat a megyei önkormányzat írja majd ki, szándékai szerint az elsőket már augusztusban, és a szervezet szeretné, ha a települési önkormányzatok mihamarabb be is nyújtanák igényeiket. – A gyorsaság már csak azért is kellene – fogalmazott Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke –, hogy a pandémia következtében visszaesett gazdaságot mihamarabb növekvő pályára állíthassuk. Továbbá látni kell, hogy 2021-ben nem ugyanannyit ér száz egység pályázati pénz, mint amennyit 2025-ben fog. Ha minél többet szeretnénk megvalósítani az elnyert összegből, akkor a pályázást, majd annak sikere után a kivitelezést mihamarabb el kell kezdeni – fűzte hozzá Pajna Zoltán.

A három témakör

Ahhoz, hogy a 2021–2027-es időszak fejlesztéseit segítő pályázatok kiírását el lehessen indítani, a megyei önkormányzat a veszélyhelyzet ideje alatt is foglalkozott a tervek előkészítésével. A forráskeret pontos összegét – a 116 milliárd forintot –, valamint a különféle prioritásokra szánt pénzeket hosszas egyeztetés után határozták meg.

„A TOP Plusz program pályázatainak témáit a települési önkormányzatokkal egyeztetve alakítottuk ki. 2019-ben és 2020-ban kértük, jelöljék meg, milyen beruházásokat szeretnének. Továbbá figyelembe vettük az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónának már meglévő munkaanyagát”

– válaszolta a Napló kérdésére Pajna Zoltán, majd részletezte: – A versenyképes megye, a klímabarát megye és a gondoskodó megye témakörben írunk ki pályázatokat, az elsőket már augusztusban. Persze a pályázati kiírások annak függvényében jelennek majd meg, hogy Magyarország az Európai Unióval mikor tudja aláírni a partnerségi megállapodást. A versenyképes megye tárgykörben lehet pályázni például helyi gazdaságfejlesztésre, négy és öt számjegyű utak felújítására. A klímabarát tervekbe önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, energiaközösségek létrehozása és a fenntartható városfejlesztés tartozik. A gondoskodó megye címszó alatt pedig többek között helyi humánfejlesztéseket, egészségügyi és szociálisinfrastruktúra-beruházásokat, valamint megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködéseket lehet majd megvalósítani.

A megyét hét körzetre osztotta a megyei önkormányzat. A körzetek egymással nem, viszont a körzeteken belüli települések már versengenek a támogatásokért, hiszen mindegyik körzetnek megvan, hogy mekkora pályázati összeg áll majd a rendelkezésére 2021–2027-ben. A pályázati alap nagyságát egy idevonatkozó kormányzati rendelet szempontjai alapján határozta meg a megyei önkormányzat.

– Megvalósítható projektek kellenek, mert 2014–2020-ban tapasztaltuk, hogy nem elég a pályázatot megnyerni, meg is kell valósítani. Szeretnénk elérni, hogy a települési önkormányzatok felelősen döntsék el, hogy mire pályáznak. Az elmúlt néhány hónap építőanyagár-emelkedését látva nagyon fontos, hogy megalapozottak legyenek a pályázatok. Akik elküldték korábban javaslataikat, arra biztattuk őket, hogy kezdjék el a projektek tervezését, hiszen akkor lehet majd megalapozottan valós költségeket beállítani, megalapozottan pályázni. A pályázati felhívásokat egyszerre tesszük közzé a 116 milliárd forintra, a kivitelezések megvalósításának ütemezését pedig a települési önkormányzatokra bízzuk – hangsúlyozta Pajna Zoltán.

Célok, térségek és hozzá pénzösszegek

A területi célok szintjén a megye településeit környezeti, társadalmi-gazdasági helyzete és adottságai alapján három egységre osztotta a megyei önkormányzat. Debrecen és szoros település­együttese az északi és déli agglo­merációs térség, a dinamizálódó, valamint az erősödő észak-nyugati kaputérség, a helyi természeti és kulturális potenciálra alapozott fejlesztések térsége, valamint a határ menti Ligetalja-Érmellék és Bihar, továbbá a Sárrétet magába foglaló felzárkóztatásra váró peremtérség. A jelenlegi tervek szerint 2021–2027-ben a Ligetalja-Érmellék 8,65 milliárd, Bihar 9,46 milliárd, a Sárrét 7,38 milliárd, az észak-nyugati kaputérség (Hajdúnánás) 7,72 milliárd, az északi agglomeráció (Hajdúsámson, Hajdúhadház, Hajdúböszörmény) 10,68 milliárd, a déli agglomeráció (Monostorpályitól Hajdúszoboszlón át Nagyhegyesig) 8,6 milliárd, Debrecen pedig 41,58 milliárd forint pályázati alappal rendelkezik. Helyi potenciálra és innovatív agráriumra alapozott fejlesztések térségben (Hortobágy és Tisza mente) 4,52 milliárd forint lesz felhasználható. Emellett van egy 17,5 milliárdos tétel, amelyet a négy és öt számjegyű utak felújítására fordít a Magyar Közút Nonprofit Zrt., valamint ebből finanszírozzák a megyei önkormányzat foglalkoztatási paktumát is.