A kiégés és túlhajszoltság mellett a hosszú, unalommal teli órák is ugyanúgy megterhelők a szervezet számára.


A tökéletes munkahelyet megtalálni nem egyszerű, hiszen rengeteg szempontot kell figyelembe venni a döntés meghozatala előtt, és időközben is adódhatnak olyan helyzetek, amikre az állásinterjú során nem figyelmeztetnek.

Az egyik ilyen dolog a túlhajszoltság, vagyis ha túl sok munkát várnak el az alkalmazottaktól, nem ritka, hogy akár két-három munkakört is el kell végeznie egy embernek, ez a folyamatos megterhelés és stressz pedig hamar kiégéshez vezethet.

Mivel a túlhajszoltság sokkal gyakoribb a munkahelyeken, ezért az ellentétével, a folyamatos unatkozással már sokkal kevesebben foglalkoznak, pedig létező és fontos probléma, ami a szakértők szerint ugyanúgy kiszipolyozhatja a dolgozókat. Az angolul „boreout”-nak nevezett jelenség ugyanazokat az egészségügyi problémákat okozhatja a munkavállalók számára, mint a kiégés, vagyis depressziót, szorongást és álmatlanságot válthat ki. Ez a vállalatok számára is rossz, mert az unalomtól kiégett munkavállalók váltakozása sokkal gyakoribbá válhat.


Lotta Harju, a francia EM Lyon Business School szervezeti magatartásának adjunktusa évek óta tanulmányozza a problémát, szerinte számos tényező okozhat krónikus unalmat. Az egyik ilyen a demoralizáló fizikai környezet, mint például egy szűkös fülke vagy bódé, de a hosszú ideje tartó monoton, kihívás nélküli feladatok is kiválthatják. Harju szerint azonban a boreout alapvető oka az értelmetlenség - az a tapasztalat, hogy a munkának valójában nincs célja, nincs értelme.
munkahelyi-unalom2

Bár normális, hogy időnként mindenki unatkozik a munkahelyén, a napokig tartó krónikus unatkozás azt jelezheti, hogy foglalkozni kell a kérdéssel, mert ennek elmulasztása következményekkel járhat a szakértő szerint. A legnagyobb problémát talán az jelenti, hogy sokszor maguk az érintettek sem ismerik fel, hogy emiatt tapasztalják magukon a fizikai tüneteket is.

- A boreout abban az értelemben különbözik a kiégéstől, hogy az unatkozó alkalmazottak ritkán esnek össze kimerültségüktől. Lehet, hogy az unatkozó emberek fizikailag jelen vannak, de szellemileg nem, és ezt egy jó ideig folytathatják - mondja Harju. - Azok a munkavállalók, akik rájönnek, hogy fáradtságtól szenvednek, szintén vonakodnak ezt jelezni, mint problémát a közvetlen vezetők vagy a HR-esek számára. Míg a kiégéshez vezető magatartást - a túlórákat, a lendületet - a munkáltatók értékelik és jutalmazzák, a fáradtság az érdeklődés hiányát, a motiváció hiányát tükrözi, ezek pedig tabunak számítanak a vállalatoknál. A szakértő szerint a megoldás az lehet, ha a vezetők és az alkalmazottak együtt keresnek inspiráló feladatokat és célokat, hogy sokkal hasznosabbá váljanak a munkával töltött órák.