A keresetek emelkedésének májusban mért lassulása könnyen átmenetinek bizonyulhat, az újranyitás eredményeként várható munkaerőhiány és az összetétel-hatás kifutásával - így kommentálták a legfrissebb adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest.

Az előző havival megegyező 5,1 százalékos inflációval számolva a keresetek reálértéke egy év alatt 2,9 százalékkal nőtt az áprilisi 4,8 százalék után, amikor 10,1 százalékos volt a keresetek emelkedése.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy egymással ellentétes tényezők befolyásolják a fizetéseket: a gazdaság újraindulása miatti munkaerőhiány béremelési nyomást eredményezhet, a gyorsuló infláció viszont laposabbá tette a reálbérindex görbéjét.

A fizetések alakulása szempontjából Németh Dávid szerint nagy kérdés, hogy mi lesz a minimálbérrel jövőre és a későbbi években. Ha a napokban belengetett 200 ezer forintos szintre emelkedik fokozatosan, az újabb lökést adhat a bérdinamikának. Ha pedig az infláció visszatér a 3 százalékos szint közelébe a következő év közepén, akkor a reálbérindex is ismét a pandémia előtti 7 százalék körüli szintre kapaszkodhat vissza.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy májusban némiképp lassult, de továbbra is jelentős mértékű maradt az átlagkeresetek növekedése Magyarországon.

A magas bérdinamika legfőbb oka az állami szférában lezajlott bérrendezési folyamat, amelynek következtében még mindig kétszámjegyű volt a bérnövekedés. Ezzel szemben a vállalati szférában májusra jelentősen lassult a bérkiáramlás emelkedése, bár a 6,7 százalékos éves bérnövekedés sem mondható csekélynek, különösen annak fényében nem, hogy a minimálbér csupán 4 százalékkal növekedett az idén.

A munkaerőhiány béreket emelő hatását vélhetően majd csak a júniusi adatokban látjuk viszont. Az átlagbérnél alacsonyabb keresetűek tömeges újrafoglalkoztatása a nemzetgazdasági átlagbért is lefelé módosítja az összetételhatáson keresztül. Így ez is szerepet játszhatott a bérdinamika májusi lassulásában - vélekedett az elemző.

Az ING Bank szakértője szerint rövid távon további enyhe mérséklődést következhet a bérdinamikában. Ennek elsődleges oka az összetételhatás lehet. Az újranyitást követően ugyanis főleg azokban a szektorokban ugrik meg jelentősen a foglalkoztatás (turizmus, vendéglátás, szórakoztatás), ahol átlag alatti a kereseti lehetőség, így ez majd lefelé húzza az átlagot. A munkaerőhiány emelkedése miatt bővülő kereseti lehetőségek ugyanakkor ennek egy részét kompenzálhatják. Az állami bérrendezések hatása is érződik majd az év hátralévő részében. Virovácz Péter az egészét tekintve továbbra is 9 százalék körüli átlagos bérnövekedésre számít.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is azt bocsátotta előre, hogy lassult a keresetek növekedési üteme áprilishoz képest, ugyanakkor a 8 százalék feletti emelkedés továbbra is dinamikusnak tekinthető. Kedvező folyamatként emelte ki ugyanakkor, hogy májusban tovább emelkedett az alkalmazottak száma a vállalkozások körében, ami a gazdaság újraindításához köthető.

Előretekintve a Századvég szakértője arra számít, hogy a béremelkedés üteme az év végéig fennmaradhat, illetve a munkaerőhiány, valamint a gazdaság újraindulása függvényében akár még tovább is gyorsulhat. A jövő évi bérfolyamatokkal kapcsolatban kulcskérdés lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a mértéke, itt a vállalkozások számára a minél korábbi bejelentés lenne a kedvező, hogy azt bele tudják kalkulálni üzleti terveikbe.