Orbán Viktor 2019-ben, a bársonyos forradalom harmincadik évfordulóján azt mondta, hogy harminc éve még azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője, és készen is állunk erre a küldetésre. Ez a kijelentés szolgáltatja a mai konferencia alapját – jelentette ki Schmidt Mária szerdán, a XXI. Század Intézet Európa a 21. században című online konferenciáján.


Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója elmondta, a XX. században mindig az volt a kérdés, ki legyen Európa új ura, erre három kísérlet is történt: az első és a második világháború, a rendszerváltás után,

👉 a kilencvenes évekre pedig az Egyesült Államokra lett Európa új ura, amely a XXI. század első évtizedének végéig nyugalmi helyzetet biztosított.


– Ez a magabiztos jövőkép, amelyet Amerika jelölt ki számunkra 2008-ban megtorpant, ezt követően 2015-ben egy migrációs válságba ütközött a kontinens, amely rámutatott a társág érdekérvényesítő képességének fontosságára, most pedig a koronavírus-válság megint csak egy olyan helyzetben találta az Európai Uniót, amelyben kudarcot vallott, és nem talált megfelelő válaszokat a kialakult helyzetre – fejtette ki Schmidt Mária. De mi lesz Európa szerepe a XXI. században? Mit kezdünk az Európai Unióval? – tette föl a kérdést.

Schmidt Mária elmondta, mi itt, Közép-Európában rendelkezünk valamivel, amivel más nem, nekünk van víziónk, tudjuk, milyen jövőt szeretnénk, míg a Nyugat csak azt tudja, milyen volt a múlt, és azt akarják visszakapni. – A múltat nem lehet visszakapni, a jövő felé kell orientálódni, és ha nem tudnak saját víziót kialakítani, vegyék át a miénket – hívta fel a figyelmet a XXI. Század Intézet főigazgatója, hozzátéve: ez a vízió a szabad nemzetek szabad szövetsége, a szabadság jegyében. Erre vágytunk harminc éve, és azt reméljük, hogy ezt a gondolatot sikerül átragasztanunk Európa kicsit megfáradt, megfásult nyugati felére is – zárta a főigazgató.

Hosszú távú építkezésre lesz szükség

Bevezető előadásában Hidvéghi Balázs kijelentette, fordulóponthoz érkeztünk. Az Európai Parlament független képviselője szerint ez arról szól, hogy milyen legyen az Európai Unió a következő időszakban. Egy másik fordulópont a Fidesz döntése, az, hogy kiléptünk az Európai Néppártból és az ernyőszerű pártszervezetből. – Azért jöttünk el, mert lehangoló állapotban van az európai jobboldal, de tőlünk is függ, hogy milyen lesz a jövő Európája – jelentette ki, hozzátéve: hosszú távú építkezésre lesz szükség.

Az európai jobboldal állapotáról Hidvéghi Balázs elmondta, az Európai Néppárt mára elveszítette korábbi iránytű szerepét.

👉 Egy önfeladó, sodródó alakulatról beszélhetünk, a Fidesz néppárttal való vitái ebből a konfliktusból adódtak.


Elvesztette értékeit, a vallási, kulturális, identitásbeli kérdésekben folyamatos terület feladásokat érzékelhetünk, egy multikulturalista nyomulás határozza meg az európai baloldalt. Ez az új erőszakos ideológia elveti a hagyományt, a keresztény örökséget, Isten és a vallás szerepét kiiktatja, mára oda jutottunk, hogy alapvető természeti törvényeket is megkérdőjeleznek.

Hidvéghi Balázs szerint az unió nem vállal fel fontos konfliktusokat, ezalatt Magyarországon egyre többen vallják magukat jobboldalinak, és talán fordulóponthoz érkeztünk egész Európa tekintetében.

A független európai parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy a szolidaritás szó egyre abszurdabbá válik,

👉 a migrációs kvótát a szolidaritás nevében kérik számon azokon a tagállamokon, akik az Európai Unió külső határait védik,


ez is azt jelzi, hogy éppen a krízishelyzetben nem működik jól ez a központosított rendszer. – A tagállami hatásköröket támadó, kioktató rendszer nem teljesít jól, a problémákat nem tudja orvosolni, legyen szó a migrációról, vagy a koronavírus-járványról – fogalmazott Hidvéghi.

A képviselő elmondta, egy föderális, centralizált Európa zsákutca, életidegen, a valósággal nem korreláló elképzelés, minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem jó irány, csak a szuverén államok együttműködése lehet sikeres a jövőben. Ehhez társakat és szövetségeseket kell keresni, azokat az európai embereket és politikusokat megszólítva, akik ugyanúgy gondolkodnak Európáról, mint mi. Csak így jöhet újra létre egy büszke Európai Unió.

Vég nélküli viták, cselekvés nélkül

A XXI. Század Intézet online konferenciáján G. Fodor Gábor Kormányozni a vírust címmel tartott előadást, amelyben elmondta, a bizonytalanság idejét éljük. A politikai filozófus szerint mindenki a vírusról beszél, de bizonytalanok vagyunk. Ez nem volt mindig így, a Nyugat magabiztos volt számos olyan dologban, ami azóta megbukott, és sajátos kormányzati formát épített ki, amelyet

👉 G. Fodor Gábor bürokratikus kormányzati formának nevezett, amely „felzabálta” a politikai vezetést.


Az ügyek intézése az ügyek nem intézése által, egy vég nélküli vita cselekvés nélkül. A mostani helyzetben ez a rutin nem célravezető, a politikai vezetés új kihívásokkal szembesült.

👉 Ehhez cselekvőképességre van szükség, a bürokratikus kormányzat azonban semmit nem csinál, egy pszichopata triász képét mutatja: nem szeret, nem szorong és nem tanul


– fogalmazott G. Fodor.

A bürokratikus kormányzat rákfenéjét mutatja az is, hogy egyre inkább felélénkül a vakcinaimperializmus vitája, amely arról szól, hogy a keleti országok immunizálják majd a világot. A verseny, a rivalizálás, a nemzeti érdek, az egymással konfliktusban álló országok küzdelmét látjuk.

A liberális elvek és gyakorlatok nemhogy nem fékezték meg, de hátráltatták az európai nemzeteket, de ugyanígy kudarcot vallott a globalizáció, és a „szép új világ” gondolata is.

👉 Kudarcot vallott a bürokratikus kormányzás, amit inkább nevezhetünk „burokratikusnak”, hiszen a brüsszeli elit a saját burkában intézi ügyeit, saját pozícióikat és a számukra fontos ügyeket védve.


Olyan politikai vezetőkre van szükség, akik meg tudják őrizni a stabilitást, a vírus abszurd módon egy új lehetőséget is jelent Európa megújítására – hangsúlyozta G. Fodor Gábor. – A jobboldali fordulat be fog következni Európában – zárta a filozófus.

Név nélküli ellenkultúra jött létre

Frank Füredi szociológus-professzor, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa Magyarország szellemi tekintélyének megteremtéséről fejtette ki gondolatait. Mint mondta, a legnagyobb probléma, hogy a globalisták és a föderalisták állítják össze évek óta a politikai napirendet, a konzervatív pártokat nem érdekli a kultúrharc. Magyarország azért emelkedik ki, mert nemcsak reagál, de újjáéleszti a szuverenista és hagyományos elveket olyan formában, ahogyan máshol nem is létezik.

Frank Füredi kifejtette,

👉 egy új fajta, név nélküli ideológia jött létre, amely egy ellenkultúra, el akarja pusztítani a régi világot lecserélve egy olyanra, ahol az ő kilátásai dominálnak.


Alapelvei a multikulturalizmus és a sokszínűség. Nem akarják, hogy saját kultúrája legyen a nemzeteknek, ezért olyan fontos számukra a sokszínűség. Második alapelve az identitáspolitika, amely évről évre egyre agresszívabb. A harmadik alapelv a nemi semlegesség, amely fenyegeti az életünket és családunkat, magát a humanizmust. A negyedik alapelve a kozmopolitizmus, amely meg akarja fosztani az embereket nemzeti identitásuktól, ezt minden formában láthatjuk Európában. Az utolsó alapelv, ami ellen harcolni kell, a hagyományellenesség.

Ezek az alapelvek mind a konzervativizmus, mind a klasszikus liberalizmus elveinek ellentmondanak.

👉 Frank Füredi szerint józan észre lesz szükség, Magyarország jelenlegi szerepe egész Európában relevánssá vált.


Döntő fontosságú, hogy a fontos vitákba Magyarország beavatkozzon, és alternatívát mutasson a kozmopolitizmus ellen. Angliában a kulturális elit megpróbálja aláásni a nemzet történetét, ebbe a csatába végre a konzervatívok is becsatlakoztak.

👉 Segítenünk kell külföldi barátainkat, hogy kitörhessenek a konzervatív „médiagettóból”, és meg kell erősítenünk a köztünk lévő bizalmat.


A liberális világrend csődöt mondott

A konferencia záró előadásában Schöpflin György a liberális monopólium veszélyeire hívta fel a figyelmet. A politikaelméleti professzor, volt európai parlamenti képviselő szerint 1945-ben sokféle demokráciafogalom- és forma létezett, manapság azonban csak a liberális demokráciát fogadja el a politikai fősodor.

A fő kérdés a mai napig az, hogy hol húzható meg a határvonal a jobb- és baloldal között. Az 1960-as években a liberalizmus sikeresen összekapcsolta magát a demokráciával, ezt egy további vezércsellel támasztotta alá: magához ragadta az európai integrációs folyamatot, azt hangoztatva, hogy az integráció csak és kizárólag liberális lehet. Erre a demokratikus jobboldalnak nem volt válasza, ezért lassan, de elfogadta a liberális föderációt.

A liberális világrend csődöt mondott, a háborúk és nagy válságok sorozata megtépázta az Európai Uniót.

👉 – A hatalmi monopólium megbosszulta önmagát, új megoldásokra, „kevesebb Európára” van szükség. Az európai demokrácia nem életképes


– jelentette ki Schöpflin György, aki szerint a vakcinabotrány után az Európai Bizottság képtelen lesz megbízhatóságát visszaállítani.