Egyre nagyobb a szakadék a szegény és a gazdag országok között a koronavírus elleni vakcinákhoz való hozzájutásban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint: míg egyes országokban a teljes lakosság beoltására van lehetőség, más államokba egyáltalán nem vagy alig jut oltóanyag.
A szervezet továbbá arra is rámutatott, hogy több gazdagabb országban már a fiatalok, azaz az alacsony kockázatú csoportok beoltásánál tart a nemzeti oltási kampány, máshol viszont olyan alacsony a vakcinaellátottság, hogy a regisztrált időseket sem tudják beoltani.
👉 – Januárban kijelentettem, hogy a világ katasztrofális erkölcsi kudarc szélére kerül, ha nem hozunk sürgős intézkedéseket a koronavírus elleni vakcinák méltányos elosztásának biztosítása érdekében
– mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, akit megdöbbentett, hogy bár meglennének a kudarc elkerüléséhez szükséges eszközök, kevés erőfeszítést lát az ügyben a nemzetközi politikában.
A tisztségviselő továbbá a vírusmutációkról is beszélt: szerinte minél lassabban halad világszinten az oltottság, annál nagyobb az esély a koronavírus újabb változatainak megjelenésére, melyek ellenállhatnak a vakcináknak. Ez idáig több mint 458 millió adag oltóanyagot adtak be a világon: a legtöbbet az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Izraelben, valamint az Egyesült Arab Emírségekben, az európai országok közül pedig hazánk továbbra is élen jár a beoltottak arányát tekintve. Az alacsony jövedelmű országokban a világban felhasznált vakcinák csupán 0,1 százalékát adták be, noha ezekben az államokban él a világnépesség kilenc százaléka. A magas jövedelmű országokra pedig a vakcinák több mint 56 százaléka jutott annak ellenére, hogy a világnépességnek csak 16 százalékát teszik ki ezek az államok.
👉 – Napról napra mélyül a gazdag országokban, illetve a Covax részeként beadott oltások száma közötti különbség, és ez napról napra groteszkebb
– tette hozzá Adhanom, kihangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzet hamis biztonságérzetet kelt az emberekben.
We have the means to achieve #VaccinEquity, but the gap between the number of vaccines administered in rich countries versus #COVAX is growing every single day and becoming more grotesque. We appeal to countries to share #COVID19 vaccines out of self-interest, if nothing else! pic.twitter.com/TwSPqAmpLx
— Tedros Adhanom Ghebreyesus (@DrTedros) March 23, 2021
Ellen ’t Hoen gyógyszerpolitikai szakértő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a koronavírus-vakcinákat többnyire a gazdag országokban gyártják, ők emiatt élveznek elsőbbséget az oltóanyagokhoz való hozzájutásban. A kutató továbbá arra is rámutatott, hogy bár a fejlődő országok is részt vennének a vakcinák előállításában, azonban ez nem ilyen egyszerű, hiszen ismereteiknek kell lenniük a gyártási folyamatokról és az ehhez szükséges technológiákról.
Nem mindenki kér a Covaxból
Számos ország utasította vissza, hogy a WHO kezdeményezésére létrehozott nemzetközi program részeként kapjon vakcinákat. Tanzánia például arra hivatkozott, hogy saját szakembereik még nem minősítették biztonságosnak a kezdeményezésben alkalmazott oltóanyagokat. Madagaszkár és Burundi korábban szintén bejelentette, hogy nem kérnek a Covax vakcináiból. Andry Rajoelina, Madagaszkár elnöke elmondta, nem bízik túlságosan az oltóanyagokban mellékhatásaik miatt, így egyelőre csak megfigyelik, milyen hatással vannak a vakcinák a járványhelyzetre. Burundi egészségügyi minisztere pedig a múlt hónapban közölte, inkább a megelőzési intézkedésekre fektetik a hangsúlyt. Más országok – többek közt Zimbabwe, Namíbia, Egyenlítői-Guinea és Tunézia – azért nem kívánnak részt venni a nemzetközi programban, mert vagy maguk kötnének megállapodásokat a gyógyszeripari vállalatokkal, vagy adományként kapnak a fejlettebb országoktól vakcinákat.
0 Megjegyzések