Mi igaz, és mi nem a margarinnal kapcsolatos legismertebb városi legendákból?
Időről időre mindig más élelmiszerekről röppen fel a hír, hogy egészségesek, vagy éppen ellenkezőleg: kifejezetten károsak a szervezetre nézve. A fogyasztó pedig csak kapkodja a fejét, hogy mi az, amit a vásárlás során biztonsággal a kosarába tehet, és mivel érdemes vigyáznia a legújabb ajánlások alapján.
Bár az évek során rengeteg termék megítélése bizonyult hullámzónak, kevés dologgal kapcsolatban kering annyi mendemonda és féligazság, mint a margarinról. Ezek jelentős része a korábbi előállítási folyamatokban keresendő, amelyek mára jócskán átalakultak. Nézzük a kencével kapcsolatos leggyakoribb városi legendákat!
Nem igaz, hogy műanyag
Hol felbukkan, hol eltűnik az az első olvasásra kifejezetten ijesztőnek tűnő városi legenda, hogy a margarint nem sok választja el a műanyagtól, mivel kémiai szempontból hasonló szerkezetű molekulaláncokból áll. Annak ellenére, hogy ez valóban így van, korántsem lehet kijelenteni, hogy a műanyag és a margarin hasonlóak lennének, ugyanis molekuláris szinten a legkisebb eltérés is teljesen eltérő tulajdonságú anyagot eredményezhet. Gyakran emlegetett példa erre a víz és a hajfestéshez is használt hidrogén-peroxid, amelyek képlete hiába nagyon hasonló, azt valószínűleg kevesen állítanák, hogy ugyanolyan a két vegyület.
Így tehát a híresztelésekkel ellentétben senkinek sem kell azon aggódnia, miközben margarint ken a kenyerére, hogy ennyi erővel akár egy bevásárlószatyrot is rágcsálhatna.
Ma már nem jellemző a hidrogénezés
Ma is makacsul tartja magát az az elképzelés, hogy a margarinok hidrogénezéssel készülnek, a valóságban viszont ez az eljárás napjainkban a klinikai megfigyeléseknek köszönhetően már nem jellemző. Hidrogénezéssel korábban a növényi olajokat keményítették annak érdekében, hogy azok szobahőmérsékleten is megtartsák félkemény állagukat. Az eljárás során transzzsírsavak keletkeztek, amelyekről az egészségügyi szakemberek megállapították, hogy különösen rosszat tesznek a szívnek és az érrendszernek, ezért a gyártók felhagytak ezzel a módszerrel.
Mitől kenhető akkor mégis a margarin? A hozzáadott szilárd növényi zsíroktól, úgymint kókusz- vagy pálmazsír. A pálmazsír rengeteg élelmiszerben és kozmetikumban megtalálható, és az utóbbi években egyre több szervezet hívta fel rá a figyelmet, hogy milyen súlyos ökológiai problémákat okoz a kitermelése. Szerencsére sok cég reagált, így már margarin vásárlásakor is van lehetőség olyan gyártó termékét választani, ami a pálmaolajat felelős és fenntartható, azaz erdőirtás-mentes forrásból szerzi be. Az Upfield például, amihez többek között olyan márkák tartoznak, mint a Rama és a Flora, tagja a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalnak (RSPO), és csak tanúsított forrásból származó pálmaolajat használ a termékeihez.
Nem gazdag transzzsírokban
Talán már az eddigiekből is látszik, hogy a készítés módjának megváltozásával a margarinok transzzsírsavtartalma is lecsökkent, mindehhez pedig még hozzájön az is, hogy sok országhoz hasonlóan itthon is szigorú szabályozás vonatkozik a termékre, a boltok polcain csak 2 gramm transzzsírsav/100 gramm zsírtartalom alatti készítményeket találhatunk. Mivel a mesterségesen előállított transzzsírsavak megemelik az LDL- és csökkentik a HDL-koleszterin szintjét, fokozzák a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, a WHO ajánlása alapján fogyasztásukat a teljes energiabevitel 1%-ában kell maximálni, ami napi 2 ezer kalóriával számolva 2 gramm körül van.
A koleszterin a sejtek egyik fontos alkotóeleme, ami a hormontermelésben is részt vesz. Az LDL-koleszterint azért szokták rossz vagy káros koleszterinnek is nevezni, mert ha a vérben túl sok halmozódik fel belőle, lerakódhat az erek falában, csökkentve azok rugalmasságát és átmérőjét.
A transzzsírsavak természetes módon is előfordulhatnak az élelmiszerekben, a kérődző állatok húsából és tejéből készült termékekben. Ahhoz, hogy kiderüljön, ezek pontosan milyen hatással vannak a szervezetre, további vizsgálódás szükséges.
A hangyák rá sem néznek?
Az interneten nagy népszerűségnek örvendett a videó, amelyben az látható, hogy a hangyák a kihelyezett vaj és margarin közül céltudatosan az előbbit választják. Ez arra kívánt újabb bizonyítékot szolgáltatni, hogy a margarin egy olyan műélelmiszer, ami jóformán emberi fogyasztásra sem alkalmas. A rovarok viszont azért indultak meg a vaj felé, mert az tejcukrot tartalmaz, ami hasonlít kedvelt táplálékukhoz, a cukortartalmú mézharmathoz. A laktózérzékenyeknek ugyanakkor oda kell figyelniük a csomagolásokra, mert nem minden margarin tejcukormentes.
Az eldönthetetlen harc: vaj vagy margarin?
A vaj és a margarin harca régre nyúlik vissza, örök vitát jelent, hogy melyik közülük az egészségesebb opció. Alapvető különbség, hogy a vaj állati eredetű zsiradék, a margarinok pedig leginkább növényi eredetű olajokból, zsírokból állnak. Az elkészítésük manapság már hasonló, az állaguk és az ízük viszont igencsak különböző. A vajat koleszterin- és zsírtartalma miatt szokás elmarasztalni, utóbbi egyébként a margarinok esetében sem nevezhető alacsonynak, tekintve, hogy étkezési zsiradékról van szó.
Szívbetegeknek gyakran javasolják vaj helyett a margarint. Ugyanakkor az egészséges étrendbe mindkét termék beleférhet, az egyéni preferenciákon túl a szakemberek személyre szabott tanácsait érdemes követni, könnyen lehet, hogy a dietetikus például a csökkentett zsírtartalmú termék megvásárlását ajánlja majd. A szervezetnek a megfelelő működéshez szüksége van a zsírokra, gondoljunk például a zsírban oldódó vitaminokra. A mértékletesség viszont a vaj és a margarin fogyasztásakor sem hagyható figyelmen kívül.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések