Sérülékenynek nevezte a libanoni felekezetek és etnikumok közötti békét Ujházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, hangsúlyozva, nagyon kell vigyázni, mert ezt a békét veszélyeztetheti a bejrúti robbanás.
Ujházi Lóránd péntek este az M1 aktuális csatornán kiemelte: a térségben érzékeny kérdés a vallási hovatartozás, és egy-egy gazdasági válság esetén előszeretettel “játsszák ki a vallási kártyát”, egymásnak ugrasztva a felekezeteket.
Ezért nagyon kell vigyázni, hogy a már korábban elkezdődött, de a bejrúti robbanás miatt tovább fokozódó gazdasági válság nehogy “megtörje a békét” a vallási közösségek között – mondta a szakértő.
Emlékeztetett: Libanonban az alkotmány, amelyet úgy fogalmaztak meg, hogy az etnikai, vallási sokszínűség megőrzésének záloga legyen, rögzíti a keresztény és a muszlim közösségek arányát a kormányban.
Ennek alapján a köztársasági elnököt a legnagyobb keresztény közösség, a maroniták, a kormányfőt a muszlim szunniták, a ház elnökét pedig a muszlim siíták adják.
Ujházi Lóránd kitért arra is, Libanon a térségben a “béke szigete”, Irakból és Szíriából is sok keresztény menekül az országba. Libanon tehát fontos szerepet tölt be abban, hogy maradhassanak a keresztények a térségben.
Hozzátette: a keresztények adják Libanon értelmiségi rétegének nagy részét, a gazdasági és politikai élet vezetőit.
Amikor ugyanis a katolikus egyház megerősödhetett Libanonban, azonnal oktatási intézményeket alapítottak.
Bejrútban például van katolikus egyetem, de sok szerzetesrend, például a jezsuiták, a ferencesek, a lazaristák is működtetnek középiskolákat az országban.
Ezeknek az intézményeknek erősek a franciaországi kapcsolatai, így sokan kerülnek franciaországi egyetemre.
Ezek a fiatalok tanulmányaik után visszatérnek az országba, és tudásukat, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerüket a hazájuk, a teljes társadalom javára használják – fejtette ki.
Azt mondta: éppen ezért minden euró támogatás, amelyet a libanoni keresztény közösségek kapnak, az egész libanoni társadalom, az egész térség és végső soron az egész világ biztonságát szolgálja.
Legkevesebb százötvennégy ember életét vesztette, nagyjából ötezer pedig megsérült a keddi, bejrúti kettős robbanásban.
A magyar kormány 1 millió eurós gyorssegélyt küldött a Maronita Katolikus Egyháznak, hogy segíteni tudjanak a rászoruló családoknak.
A Katolikus Karitász tízmillió forint gyorssegélyt küldött libanoni testvérszervezetének és gyűjtést hirdetett a robbantás károsultjainak javára.
Az Ökumenikus Segélyszervezet az Örmény Apostoli Egyház kérésére hirdetett gyűjtést.
A baptista szeretetszolgálat a robbanásban megsérült libanoni baptista iskola újjáépítését támogatja és tízmillió forint értékű egészségügyi csomaggal segít a helyszínen.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
Ujházi Lóránd péntek este az M1 aktuális csatornán kiemelte: a térségben érzékeny kérdés a vallási hovatartozás, és egy-egy gazdasági válság esetén előszeretettel “játsszák ki a vallási kártyát”, egymásnak ugrasztva a felekezeteket.
Ezért nagyon kell vigyázni, hogy a már korábban elkezdődött, de a bejrúti robbanás miatt tovább fokozódó gazdasági válság nehogy “megtörje a békét” a vallási közösségek között – mondta a szakértő.
Emlékeztetett: Libanonban az alkotmány, amelyet úgy fogalmaztak meg, hogy az etnikai, vallási sokszínűség megőrzésének záloga legyen, rögzíti a keresztény és a muszlim közösségek arányát a kormányban.
Ennek alapján a köztársasági elnököt a legnagyobb keresztény közösség, a maroniták, a kormányfőt a muszlim szunniták, a ház elnökét pedig a muszlim siíták adják.
Ujházi Lóránd kitért arra is, Libanon a térségben a “béke szigete”, Irakból és Szíriából is sok keresztény menekül az országba. Libanon tehát fontos szerepet tölt be abban, hogy maradhassanak a keresztények a térségben.
Hozzátette: a keresztények adják Libanon értelmiségi rétegének nagy részét, a gazdasági és politikai élet vezetőit.
Amikor ugyanis a katolikus egyház megerősödhetett Libanonban, azonnal oktatási intézményeket alapítottak.
Bejrútban például van katolikus egyetem, de sok szerzetesrend, például a jezsuiták, a ferencesek, a lazaristák is működtetnek középiskolákat az országban.
Ezeknek az intézményeknek erősek a franciaországi kapcsolatai, így sokan kerülnek franciaországi egyetemre.
Ezek a fiatalok tanulmányaik után visszatérnek az országba, és tudásukat, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerüket a hazájuk, a teljes társadalom javára használják – fejtette ki.
Azt mondta: éppen ezért minden euró támogatás, amelyet a libanoni keresztény közösségek kapnak, az egész libanoni társadalom, az egész térség és végső soron az egész világ biztonságát szolgálja.
Legkevesebb százötvennégy ember életét vesztette, nagyjából ötezer pedig megsérült a keddi, bejrúti kettős robbanásban.
A magyar kormány 1 millió eurós gyorssegélyt küldött a Maronita Katolikus Egyháznak, hogy segíteni tudjanak a rászoruló családoknak.
A Katolikus Karitász tízmillió forint gyorssegélyt küldött libanoni testvérszervezetének és gyűjtést hirdetett a robbantás károsultjainak javára.
Az Ökumenikus Segélyszervezet az Örmény Apostoli Egyház kérésére hirdetett gyűjtést.
A baptista szeretetszolgálat a robbanásban megsérült libanoni baptista iskola újjáépítését támogatja és tízmillió forint értékű egészségügyi csomaggal segít a helyszínen.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések