A kamara éves felmérésében résztvevő külföldi cégek 43 százaléka ítélte egyre politizáltabbnak a környezetet, és érezte úgy "olykor a hatóságok büntetéssel való fenyegetésére", hogy lépéseket kell tennie. Példaként említették annak biztosítását, hogy az adott cég weboldalán Tajvant, Hongkongot és Tibetet Kína részeként tüntessék fel.
A felmérés tanúsága szerint az európai cégek számára a legnagyobb kihívást a belföldi vagy globális gazdasági visszaesés, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi háború jelentik.
A válaszadók fele vélte úgy, hogy az elkövetkező évben az állami szektor a magánszektor kárára juthat különféle előnyökhöz. A 2019-ben készült felméréshez képest ez 7 százalékos emelkedést jelent, vagyis a Kínában működő európai cégek egyre fenyegetőbbnek érzékelik az állami vállalatok térnyerését. A kamara, több más külföldi üzleti szervezet mellett hosszú ideje szólítja fel Pekinget újra és újra, hogy váltsa be ígéreteit a piac reformját és nyitását illetően, miközben arra figyelmeztet, hogy a be nem váltott ígéretek kiábrándultságot szülhetnek. Az új koronavírus-járvány pedig csak felerősítette az aggodalmakat, hiszen a kínai vezetés a kamara szerint elsősorban az állami cégekre támaszkodik a gazdaság helyreállításában.
A járvány miatti bizonytalanság tükrében a felmérésben résztvevő cégek több mint 40 százaléka fontolgatja a beruházással kapcsolatos döntések elhalasztását vagy elvetését.
A külföldi vállalatok számára pedig továbbra is aggályos kérdésnek számít a szellemi tulajdonjogok megsértése. Bár az elmúlt évtized során a helyzet nagy mértékben javult, sok vállalat máig túl kockázatosnak tartja legújabb technológiáinak behozatalát Kínába. A válaszadók több mint egyharmada számolt be a szellemi tulajdonjogokat sértő esetről, a többi közt kényszerített technológiatranszferről - különösen az orvosi eszközökkel, űrkutatással, légiközlekedéssel, valamint környezettel foglalkozó cégek számoltak be magas arányban arról, hogy a piaci hozzáférésért cserébe technológiát kényszerültek átadni.
0 Megjegyzések