Koronavírus: Mit tehet a munkaadó?

A koronavírus miatt hazánkban is életbe léptek már különböző korlátozások. Összeállításunkban arra kerestük a választ, milyen formában érintheti a járvány a munkavégzést, milyen intézkedésekre jogosult a munkáltató.

Otthonról dolgoztat


Ha a munkavállaló feladatköre ezt megengedi, a munkáltató a dolgozó részére home office-t, azaz otthonról történő munkavégzést rendelhet el. Sokan vannak, akik feladataikat akár teljes egészében el tudják végezni ilyen módon, s így ez mindenkinek a lehető legjobb megoldás. A cégek számára nem jelent munkakiesést, a dolgozóknak pedig ugyanúgy jár a fizetés. Ez utóbbinak azért is nagy jelentősége van, mivel már kezdetben is voltak olyan vállalatok, cégek, amelyek a járvány szempontjából kritikus területeken járt dolgozóikat, meghatározott ideig (általában a lappangási idő két hetében) ebben a formában foglalkoztatták.

Felfüggeszti a működést

A munkáltató bizonyos esetekben állásidőt is elrendelhet, azaz átmenetileg felfüggesztheti a működését. Ha elháríthatatlan külső ok miatt nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének – például vis maior esemény miatti nyersanyaghiány –, akkor a termelés kényszerű leállításának idejére a munkavállaló díjazásra nem jogosult. Amennyiben viszont a munkaadó átlagos erőfeszítéssel – ebben az esetben kézfertőtlenítők, egészségügyi maszkok és egyéb higiénés kiegészítők rendelkezésre bocsátásával, valamint egyéb intézkedésekkel – el tudja hárítani a járványveszélyt, már nem egy külső okról beszélünk. Ilyenkor, ha a munkáltató mégis úgy dönt, hogy nem hívja be a alkalmazottait dolgozni, őket az állásidőre az alapbér és – ha a beosztás szerinti munkaidejük alapján jár nekik – a bérpótlék is megilleti.

Szabadságra küld

A szabadság kiadása alapvetően a munkáltató jogköre, abból csupán hét napról rendelkezik szabadon a munkavállaló. Így a jelenlegi helyzetben is születhet olyan döntés, amely szerint a dolgozót szabadságának kiadásával tartják távol a munkahelyétől.

Karanténban jár a táppénz

A karantén kifejezés alatt több járványügyi intézkedést kell érteni, ide tartozik a járványügyi elkülönítés, megfigyelés vagy zárlat. Fontos, a munkáltató karantént nem rendelhet el, nem korlátozhatja a munkavállalója mozgását, hiszen ez egy hatósági intézkedés.

* A jogszabályok alapján az, akivel szemben hatósági elkülönítést alkalmaznak, keresőképtelennek minősül. Azonban, miután nem betegség miatt történik, így betegszabadság nem jár, a munkavállaló viszont táppénzre jogosult.
* Ha azonban a dolgozóról később kiderül, hogy egyidejűleg beteg is, akkor ez az időszak betegszabadságnak minősül majd, de csak akkor, ha a 15 napos betegszabadság keretet még nem merítette ki.

További hírek:

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések