Az egész világ rettegve figyeli a Kínából elszabadult koronavírusról szóló híreket. Bár a helyzet aggasztó, szerencsére a pusztítás mértéke egyelőre elmarad a történelem legnagyobb járványaiétól.
Amekkora pánikot okoz a koronavírus most a világban, azt 18 évvel ezelőtt a fertőzés elődje, a SARS-koronavírus vagy hivatalos nevén SARS-CoV (a SARS azt jelenti, hogy Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) idézte elő elsőként. Sajnos azonban, míg annak a járványnak nagyobb volt a füstje, mint a lángja, a mostani epidémia rövidebb idő alatt már több halálos áldozatot szedett.
A SARS 2002 novemberében szintén Kínából, a déli tartományokból indult. A fertőzést a kutatók egyetlen barlangra vezették vissza, az itt élő patkósdenevérektől indult a csaknem világméretűvé vált járvány. A vírus hetek alatt terjedt szét és a világ 37 országába eljutott végül: összesen 774-en haltak bele, míg a mostani koronavírus halálos áldozatainak száma már ennek a többszörösét is elérte.
Noha az atipusos tüdőgyulladást okozó SARS nem volt annyira halálos – a betegeknek csak kis része hunyt el – a gyors terjedése miatt világszerte óriási riadalmat váltott ki. A távol-keleti országok ellenőrző pontokat hoztak létre, és több óvintézkedést is bevezettek, hogy ne terjedjen tovább a vírus. Bár maga a fertőzés januárra már világszerte ismert volt, az első lépéseket március–áprilisra hozták meg a vezető világhatalmak. Több államban is karanténba helyezték a vírusgyanús betegeket, és szigorú előírásokat vezettek be a repülőtereken, pályaudvarokon és a közintézményekben.
Noha a SARS szinte el sem érte Európát, a híreket Magyarországon is kiemelten kezelte a sajtó és a lakosság. Az Országos Epidemiológiai Központ fertőzést kimutató gyorsteszteket is berendelt, de végül nem igazán volt szükség ezekre. A Liszt Ferenc (akkor még Ferihegyi) repülőtéren pedig hangosbemondókban ismertették, milyen tünetekre figyeljenek az utasok.
A SARS végül amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt: 2004 végétől egyetlen új megbetegedést sem regisztráltak.
Orvosok is elhunytak
A 774 halálos áldozat jelentős része kórházi dolgozó, orvos és nővér volt, akik a fertőzésveszély ellenére is hősiesen ellátták feladatukat. Kínában, Thaiföldön, Tajvanon és Vietnámban is több egészségügyi dolgozó adta életét a betegekért.
További hírek:
- Koronavírus: akkora a pánik Iránban, hogy felgyújtottak egy kórházat
- Ilyet még biztosan nem látott: rizsszemekből rakták ki Marilyn Monroe-t
- Új segítség jön, ha baj van: bemutatták új autójukat a mentők
- Bevállalta: Ashley Graham egy áruházban tette tisztába a gyerekét, néhány rajongója kiakadt – fotó
- Elhunyt Székely Éva olimpiai bajnok úszó, a Nemzet Sportolója
0 Megjegyzések