Az erdei fülesbagoly talán a legismertebb a baglyok közül. A Nagykunságban pedig kifejezetten sok egyed él. Megyénkben igen népes kolóniákkal büszkélkedhet Kisújszállás, Karcag, Túrkeve és Mezőtúr is.
Mezőtúron szintén népes csoport él, általában százötven egyed ver tanyát az örökzöldek lombjai között vagy a fűzfákon. A mesevilágból a bölcsességéről ismert éjszakai vadász valóban kiváló megfigyelő és gondos tervező.
– Sokan nem is gondolják, de ezek a madarak képesek nagyon jól felmérni a környezetük lehetőségeit, és bizony élnek is ezekkel – kezdte Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának természetvédelmi tájegységvezetője.
Hozzátette, hogy a baglyok ragaszkodnak a kiválasztott élőhelyükhöz, így ahol zavartalanul tanyát verhetnek, ott képesek egy életre letelepedni. A Körös–Maros, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park védett területeinek jelentős része található a Nagykunságon, így megyénkben is. Országos szinten is figyelemre méltó az említett településeken található áttelelő erdei fülesbagoly-állomány.
– Túrkevén háromszáz, de nem ritkán négyszáz példány is összegyűlhet. Mezőtúr sem marad el sokkal, közel kétszáz madár tölti itt a telet – mondta a szakember. A legcsábítóbb tényezőket a bőséges élelem mellett a biztonság és a kellemesebb hőmérséklet jelentik. A hideg téli napokon a városok és zárt területek klímája jóval elviselhetőbb, ráadásul kevesebb vetélytárssal kell számolniuk. A baglyok jelenléte jól érzékelhető akkor is, ha éppen a fák lombjai között rejtőznek. A földön összegyűlt ürülék és az úgynevezett köpetek jelentenek félreérthetetlen bizonyítékokat.
– A tévhittel ellentétben ezek nem terjesztenek veszélyes fertőzéseket. Sokakat zavar és félnek ettől, ám mivel nincs közvetlen érintkezés, nem kell ilyesmitől tartani. Az viszont tény, hogy rengeteg kártevőt elpusztítanak – részletezte Monoki Ákos.
Az előző kora tavaszi időszakban megszámlálták a túri állományt, akkor egy kétszázas kolónia pihent meg a városban. A belvárosi református templom felújítása zavarta a tollasokat, így egy időre csökkent a létszámuk. Az állványok lebontása után ismét több telelő érkezett.
– Sokan kedvelik őket, közösen igyekszünk vigyázni arra, hogy lehetőleg nyugodt körülmények között éljenek – mondta Metzker Krisztina, a Mezőtúri Lokálpatrióra Egyesület tagja. Arról szintén beszélt, hogy a városban a baglyok leginkább a fűzfák, tuják és a fenyők sűrű lombjait kedvelik, ezekben vernek tanyát. Egyebek mellett a Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiumának udvarán telel egy népes bagolytábor. Emellett a Dózsa György és Stromfeld Aurél úton találkozhatnak velük a szemfüles járókelők.
– A magas épületek ablakai nagy veszélyt jelentenek rájuk, hiszen könnyen nekirepülhetnek ezeknek. Így az ott élők igyekeznek matricákkal, vagy egyéb, a madarak számára is észrevehető jelzésekkel figyelmeztetni őket a veszélyre – részletezte Krisztina. Hozzátette, hogy egyébként gyakran megfigyelik őket, ami a felnőttek és főleg a gyermekek számára jelent nagy élményt.
Népes csoportokban ismerkednek
A baglyok azért is kedvelik a nagy létszámú kolóniákat, mert ilyen formán kötnek új ismeretségeket. Tavaszra pedig már párt is találnak. Nem építenek fészket, inkább költésre alkalmas helyeket keresnek. Mezőtúron volt rá példa, hogy a pár egy lakás teraszának balkonládájában nevelte a fiókáit, a lakók legnagyobb örömére.
Olyan is előfordult Kisújszálláson, hogy kedvező időjárási feltételek mellett télen költöttek a baglyok és sikeresen felnevelték az utódokat. A fiókák eltérő ütemben fejlődnek, néhány nap eltéréssel kelnek ki a tojásból. Az apróságok gyorsan elhagyják a fészket és ágakon ülve vagy a hajlék mellett várják az eleséget a gondos szülőktől.
0 Megjegyzések