A július elején megalakuló Európai Parlament tagjai már ismertek, de az, hogy kik állnak majd az uniós intézmények élén, még teljesen bizonytalan. Az Egyesült Királyságnak pedig elvben már kívülről kellene figyelnie az európai parlamenti választások eredményeit, ehelyett aktív alakítója lett az erőviszonyok kialakulásának. A Kossuth Rádió Európai Idő című műsorának összefoglalója.
A párt szerepét az is meghatározhatja, hogy megtartják-e önállóságukat a többi euroszkeptikus párttól, vagy összefognak velük – fogalmazott Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. Elmondta, ha az előbbit választják, akkor valószínűleg nem sok hatalom jut Nigel Farage pártjának, ha azonban az utóbbit választják, akár a negyedik legnagyobb frakció is lehet az övék az új EP-ben.
Patthelyzet alakult ki az európai politikában
Vannak az úgynevezett új típusú pártok, mint például a Fidesz vagy Matteo Salvini pártja, amelyek teljesen más irányú álláspontot képviselnek az európai politikával szemben – erről beszélt Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. Hangsúlyozta, az ilyen pártok jelentősen megerősödtek, a mainstream pártok pedig gyengültek, így egyfajta patthelyzet alakult ki Európában.
Ez azt jelenti, hogy az erősödő pártok még nem erősek annyira, hogy valamilyen áttörést tudjanak megvalósítani, a mainstream pártok viszont még nem annyira gyengék, hogy az új típusú pártok legyőzzék őket, és domináljanak az európai politikában. Hozzátette, ez egyfajta alkuteremtési helyzetet kényszeríthet ki az egymással szemben álló felek között.
){kind=link}
0 Megjegyzések