Nem törlik a Benes-dekrétumokat a jogrendből

Nem fogja érinteni a második világháború után kiadott Benes-dekrétumokat a cseh belügyminisztérium arról szóló döntése, hogy törölni fogják a jogrendből azokat a jogszabályokat, amelyek már nem érvényesek.
A mintegy 42 ezer jogszabályt tartalmazó cseh jogrendből az „elöregedett, meghaladott és nem használt” jogszabályokat fogják törölni – írta a Právo című cseh napilap pénteken. A prágai médiában korábban megjelent értesülések szerint a döntés az első körben mintegy 800-1000 jogszabály eltörlését jelentené.

„Olyan jogszabályokról van szó, amelyek jogilag ugyan nem szűntek meg, továbbra is érvényesek, de reális hatásuk nincs, mert a gyakorlatban már nem hozhatnak létre új jogviszonyokat, illetve nem lehetnek hatással az általuk kialakított jogviszonyokra, mert elavultak” 

– olvasható a belügyi tárca kormány elé terjesztett indoklásában.

„A dekrétumok nem képezik revízió tárgyát” – mondta Jan Hamácek belügyminiszter a Právonak. Szerinte ezeket a jogszabályokat már nem használják. Kivételt csak néhány történelmi, elsősorban restitúciós ügy képez, amelyekben „a bíróságok kötelesek az adott korban érvényes jogszabályoknak megfelelően eljárni”.

A gyakorlatban nem használt jogszabályok megszüntetése és törlésük a cseh jogrendből már korábban is vitatéma volt a cseh szakértői és politikai körökben, például Csehország EU-csatlakozása idején. Hasonló módon több nyilvános vita zajlott le a Benes-dekrétumokról is, amelyek alapján a második világháború után kollektív megtorlás érte a csehszlovákiai németeket és a magyarokat.

A cseh parlament képviselőháza 2002. április 24-én politikai nyilatkozatban megállapította, hogy „megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok” azok a jogi és vagyoni viszonyok, amelyek Edvard Benes volt csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumai alapján keletkeztek. Leszögezi, hogy az 1940 és 1945 közötti időszakban keletkezett törvények, beleértve Benes elnök dekrétumait is, a nácizmus vereségének a következményei.

Jan Kavan akkori cseh külügyminiszter kijelentette: 

a nyilatkozat elsődleges célja, hogy megnyugtassák a vagyonuktól megfosztott szudétanémetek kárpótlását követelő ausztriai és németországi felhívások miatt aggódó cseh állampolgárokat.

A második világháború után a cseh határvidékről mintegy hárommillió németet telepítettek ki, akiktől előzőleg elvették csehszlovák állampolgárságukat és megfosztottak vagyonuktól. A probléma továbbra is bizonyos feszültségek forrása a cseh-német, illetve cseh-osztrák viszonyban. Bár a Benes-dekrétumok a németek mellett a magyarokra is vonatkoztak, az új cseh dokumentumok a magyarokat nem említik. Csehszlovákia megszűnése, az önálló Csehország és Szlovákia megalakulása, 1993 után a felvidéki magyarok ügyei prágai vélemények szerint teljes mértékben Pozsonyra tartoznak.

(MTI)

0 Megjegyzések

Hirdetés