Már több mint tíz éve euróval fizethetnénk itthon, ha teljesült volna az első Orbán-kormány célkitűzése, de könnyen lehet, hogy még tíz év múlva sem lesz magyar euró. A kormányzat folyamatosan vizsgálja a kérdést, de egyelőre nincsen céldátuma a közös európai valuta bevezetésének.
– Senki sem tudja, hogy az Európai Unió és az eurózóna hova fog fejlődni a következő időszakban, úgyhogy én itt a kivárás és az óvatos duhaj politikáját követem. Folyamatosan vizsgálnunk és értékelnünk kell a kérdést – mondta legutóbb Orbán Viktor (55) miniszterelnök a januári kormányinfón. Orbán azzal magyarázta, hogy nincs céldátuma az euró bevezetésének, hogy nem látják egyértelműen az euró jövőjét, valamint szerinte a mostani eurózóna már nem ugyanaz, mint az az eurózóna, amihez eredetileg akartak csatlakozni.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi tanulmánya szerint nem kell sietni az euró bevezetésével, amely kulcsfontosságúnak nevezte az optimális belépési időpont és feltételek meghatározását. – Olyan új kritériumok megfogalmazása szükséges, amelyek teljesítésével a csatlakozás előtt álló ország fejlődési pályája az eurózónán belül is töretlen maradhat – állapította meg Nagy Márton jegybankalelnök, aki a gazdasági felzárkózást is az euró bevezetésének előfeltételeként javasolta. Így javaslata szerint többek között a magyar GDP-nek és a béreknek is el kellene érni az eurózóna átlagának 90 százalékát.
– A fő kereskedelmi partnereink az eurózóna tagállamai, így megspórolhatnánk az átváltási költségeket. Sokat jelentene továbbá, ha eltűnne az a bizonytalanság, amit a forint árfolyama okoz – sorolta a pozitívumokat Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki emlékeztetett arra is, hogy amikor Szlovákia csatlakozott az eurózónához, sok beruházás érkezett.
Az elemző szerint azonban noha sok érv szól az euró bevezetése mellett, de egyelőre több szól amellett, hogy egyelőre ne váltsunk. Ezek közé tartozik, hogy Magyarország elveszítené az önálló monetáris politika lehetőségét, amivel az elmúlt években sokat profitált, például az alacsony kamatszint révén.
– Ha belépünk az eurózónába, akkor központilag, a másik 19 tagállam érdekeit összehangolva állapítják meg az alapkamatot, nem feltétlenül Magyarország számára legideálisabb mértékben – folytatta az elemző, aki szerint öt éven belül nem lenne célszerű feladni ezt. Amikor nagyon sok devizahiteles volt, előnyös lett volna az eurózónában lenni, mert akkor nem lett volna árfolyamkockázatuk az adósoknak, de a devizahitelek visszaszorulása miatt ez a szempont elvesztette jelentőségét – mondta a közgazdász.
Pró
➤ Nem lesz átváltási költség
➤ Összehasonlíthatóak lesznek az árak, bérek
➤ Vonzóbbak leszünk a befektetőknél
➤ Nem kell aggódni a forint gyengülése miatt
➤ Szlovákiának bejött az euró
Kontra
➤ Megszűnik az önálló kamat és árfolyampolitika
➤ Válság esetén könnyebb beavatkozni a folyamatokba
➤ Görögország és Olaszország rosszul járt
➤ Ha egy tagállam bajba kerül, ki kell segíteni
3 éves folyamat
A 2004-es EU-s csatlakozásunkkal vállaltuk az euró jövőbeli bevezetését, de akkor nem feleltünk meg az ehhez szükséges feltételeknek. Most ha akarnánk, tudnánk csatlakozni, egyedül az államadósságunkon kellene még javítanunk. Az úgynevezett maastrichti kritériumok között szerepel még az árfolyam-stabilitás, a stabil államháztartás és az alacsony infláció. Maga a csatlakozás legalább hároméves folyamat, így ha a kormány mégis be szeretné vezetni, 2022 előtt semmiképpen sem lehet itthon euró.
0 Megjegyzések