A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Twitteren (X-en), Instagramon, Threadson vagy YouTube-on!

Az ősmagyarok eljuthattak Amerikába! Megdöbbentő 1000 éves lelet került elő Új Skóciából

Tudtad, hogy a magyar nyelv emlékei közül egy kőbevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (Új Skócia) Yarmout öblénél?
Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettet magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg.

Samuel Laing (1844 London) állapította meg elsőként, hogy Tyrkir magyar volt. Az izlandi nyelvben a „Tyrkir” a „Turk” megfelelője, amelyet arab, görög és török források egyöntetűen turkok-ként a magyarok jelölésére használtak.

Ezt az 1700-as években megtalált követ (181 kilós) ma a Yarmout Country Museum-ban őrzik. A szöveget nem skandináv rovásírással írták, hanem magyar rovásírással. Ezt a szöveget 1984-ben Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné és így szól: „Ericson járt e helyen is sok társával”.

Aztán ott van a Keningstoni rúnakő: Heves viták tárgya, mert más írások szerint a kőről azt állapították meg a régészek, hogy nem eredeti, nem a rovásos korból származik. A követ 1898-ban találták meg, és azóta is vita tárgya, hogy valódi-e. Ha valódi, akkor egyértelműen bizonyítja, hogy a skandinávok már jóval Kolumbusz előtt felfedezték Amerikát. Mivel sokak szerint a rúnakő is a magyarokhoz köthető részben a rajta található írás miatt, ezért igen érdekes és idevág.

1898 november 8-án egy Olaf Ohman nevű farmer, a fia és néhány szomszéd fákat vágtak ki éppen, és a gyökereket ásták ki a földből, hogy szántáshoz készítsék elő. Ohman egy makacs gyökérrel kínlódott, pont a földje határán.

Mikor végre mégis sikerült kirántani, a makacskodás oka is kiderült: egy kétszáz fontos szürke kő tárult a szeme elé. A fa gyökerei, ahhoz a kőhöz értek, ellapultak. A kő arccal lefelé feküdt a földben, vagy húszcentire a talajszint alatt. 1907-ben egy ifjú tudós, Hjalmar R. Holand vásárolta meg a követ a farmertól.

Elkezdte népszerűsíteni a leletet, beszédeket tartott, könyveket írt róla, és az amerikai viking településekről, továbbá Knutson Syent küldetéséről. (Állítólag Knutson állította a követ valamikor.)

1948-ig a kő a Smithsonian Institution-ban volt kiállítva, és az intézet kurátora szerint ez a legfontosabb régészeti lelet, amit csak Észak-Amerikában találtak.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések