Szakértők szerint Brüsszel megfojtja Európa gazdaságát a túlszabályozással. A környezetvédelmi szigorításnak az autóipar lehet az egyik legnagyobb kárvallottja, amely miatt akár tízezrek állása is veszélybe kerülhet.
Október első felében arról döntöttek, hogy 2025-re 15, míg 2030-ra 35 százalékkal kell mérsékelni a levegőt szennyező anyagok kibocsátását. Ez azt jelenti, hogy az eredeti 30 százalékoshoz képest is tovább szigorítják az előírásokat. Franciaország és Hollandia 40 százalékot írt volna elő, de a német, magyar és bolgár kormány végül megvétózta a nagyobb korlátozást – hangzott el az M1 Unió28 című műsorában.
Brüsszel nem méri fel döntései következményeit
Az egyik legnagyobb német autógyártó szerint, ha 40 százalékkal mérsékelnék a kibocsátást, akkor csak a Volkswagennél nagyjából 100 ezer munkahely szűnne meg. A szakértő szerint az egyik legnagyobb gond, hogy Brüsszelben sokszor nem mérik fel döntéseik következményeit.
Ez egy olyan kérdés, amelynek minden egyes lépését először az iparági szereplőkkel és szakértőkkel kellene megtárgyalni, majd azok alapján kellene meghozni a döntéseket és nem kapkodni az utolsó pillanatban – magyarázta Pócza István, a Századvég vezető elemzője.
Európa saját maga alatt vágja a fát?
Szerinte, mivel a jelenlegi bizottságnak meg vannak számlálva a napjai és hamarosan lejár a megbízatásuk ideje, inkább hagyni kellene a dolgot, hogy kifusson, mert, ha nem megy végig a tárgyalás és a szakértőkkel való egyeztetés, akkor Európa saját maga alatt vágja a fát – jegyezte meg.
Az egyik német piaci szereplő szerint a 30 százalékos mérséklés is csak úgy érhető el, ha 30 százalékkal emelik az eladott elektromos autók arányát. Emiatt viszont akár 14 ezer ember is utcára kerülhet a motorgyártás visszafogása miatt. A szakértő úgy látja, a német autóipar gyengülése Magyarországra is kihathat.
A magyar gazdasági növekedésre is kihathat
Ha a német gazdasági növekedés kisebb lesz, az nagy hatással lehet Magyarországra és a magyar gazdasági növekedésre is egyaránt – hangsúlyozta Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa. Mint mondta, ezek az intézkedések nagyon károsak, ezért mind az Európai Tanácsban, mind az Európai Bizottságban arra kell törekednie Magyarországnak és a hasonlóan gondolkodó államoknak, hogy ezeket a változtatásokat és a versenyképességet sértő intézkedéseket ne tudják meghozni az Európai Unióban.
„Nemcsak az autóiparban, a mezőgazdaságban is gondot okoz a túlszabályozás” – állítják elemzők. Franciaországban például betiltottak egy olyan gyomirtót, amiről nem bizonyított, hogy káros lenne. Emellett a gazdák a hatalmasra nőtt bürokráciát is kifogásolják. Ráadásul sokan még a létminimumot sem keresik meg. Harmaduknak a 100 ezer forintnak megfelelő eurót sem éri el a havi jövedelme. Tovább súlyosbítja a szektor helyzetét, hogy az Európai Bizottság 2020-tól folyamatosan csökkentené az uniós agrártámogatásokat is.
Az Európai Unió már több sebből vérzik
Látható, hogy az Európai Unió már több sebből vérzik, ugyanis számos területen egyszerre van válságban – jelentette ki Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Hozzátette, ezek közös eredőjeként is felfogható, hogy az EU a gazdasághoz sem tud már úgy hozzájárulni, mint az elmúlt évtizedekben. Ez különösen az eurozóna tagállamaira igaz, amelyeknek nemcsak gazdaságpolitikája, hanem a monetáris politikája is uniós kézben van, de a válság érezteti hatását az eurozónán kívül is
0 Megjegyzések