A cél az, hogy Magyarország 2030-ra az EU első öt olyan országába kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni – mondta Orbán Viktor. Konkrétumként egyedül a versenyképességi rangsorokat említette, de nem csak ez határozhatja meg, mennyire jó egy országban élni.
Az Eurostat épp a héten tette közzé az Európa-napra készített kiadványát, amelyben arról volt szó, mennyire jó az európaiak élete az egyes országokban – ebben pedig két olyan mutató van csak, amely szerint az első ötben lennénk.
Az Eurostat épp a héten tette közzé az Európa-napra készített kiadványát, amelyben arról volt szó, mennyire jó az európaiak élete az egyes országokban – ebben pedig két olyan mutató van csak, amely szerint az első ötben lennénk.
Az élettel való általános elégedettség nálunk a második legrosszabb az EU-ban. Amikor arra kérték a magyarokat, hogy osztályozzák tízes skálán, hogy érzik magukat, a mi 6,1-es eredményünknél csak a bolgár adat volt gyengébb.
Az egyik mutató, amelyben ott vagyunk az első ötben, a vezető beosztásban dolgozó nők aránya. A magyar adat 39 százalékos, ennél csak a lett, a lengyel és a szlovén mutató a jobb.
Az internetezési szokásokat kutató listán sem állunk rosszul: a magyarok szánják az egész EU-ban a negyedik legtöbb időt az online hírolvasásra, a közösségi médiában pedig a legaktívabbak vagyunk. Más kérdés, hogy a netes bankolásban és az online munkakeresésben már a lista hátuljára kerültünk.
A várható élettartam alapján az utolsó ötben vagyunk, csak Bulgáriában, Romániában, Lettországban és Litvániában rosszabb a helyzet.
Ami a demográfiai súlypontú kormányzást illeti: az első gyereküket a magyar nők átlagosan 27,9 évesen vállalják, ez az EU-lista 8. helyét jelenti. A párkapcsolatban élők aránya csak a 21. legmagasabb nálunk. Egy olyan összeállítást találtunk, amelyben a magyaroké az EU első helye, de ebben nincs sok öröm: nálunk él arányaiban a legtöbb 65 éven felüli ember egyedül.
A legrosszabb képet akkor kapjuk az országról, amikor a szórakozásokról van szó: a színházba vagy moziba járás, a sporteseményeken való részvétel, a könyvolvasás és a barátokkal való találkozás gyakoriságának listáján sem vagyunk az első 15-ben, egyedül a kulturális helyszínek látogatásában kerültek a magyarok legalább az európai középmezőnybe.
0 Megjegyzések