Borul a bili! Kitálal az EP képviselő Brüsszel Magyarország elleni mesterkedéséről

Orbán Viktor egyértelműen megnyerte a migrációról szóló európai vitát, a kötelező kvóta a múlt– hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Milan Zver szlovén néppárti EP-képviselő.

Az brüsszeli támadásokról, migrációs politikáról, valamint hazája helyzetéről is kérdeztük Milan Zvert, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) európai parlamenti képviselőjét. A Fidesz testvérpártjának politikusa szerint kiváló az együttműködés magyar kollégáival.

Milan Zver: A magyar kormány nem részesül fair eljárásban. Szlovéniában sokkal aggasztóbb a helyzet, mint Magyarországon, az EP-ben mégsem akar senki állásfoglalást és tanulmányutakat, csak mert a szlovén kormány baloldali.

– Mi a benyomása a Magyarországról szóló EP-jelentés előkészítéséről, a vonatkozó vitákról? Igazságos elbánásban részesül Magyarország, vagy előítéletek vezetik a képviselőket?

– Nem, nem gondolom, hogy fair eljárásban részesülne a magyar kormány azoktól az EP-képviselőktől, akik jelentéseket, állásfoglalásokat akarnak, sőt, a szavazati jog megvonásával is járó hetes cikkely aktiválását az ország ellen. Szerintem az ilyen követelések alaptalanok, különösen, ha megnézzük, mi történik más országokban. Szlovéniában például sokkal aggasztóbb a helyzet, mégsem akar senki állásfoglalást és tanulmányutakat, csak mert ott baloldali a kormány. Amikor a jogállamiságról beszélünk, Szlovénia a legtöbb tekintetben nem felel meg. Négy évvel ezelőtt, a „régi gárda” arra is képes volt, hogy bármiféle bizonyíték nélkül börtönbe zárja három héttel a választások előtt Janez Jansát, a Szlovén Demokrata Párt elnökét, az ellenzék vezetőjét. Persze, az alkotmánybíróság felmentette a választások után, de addigra már sikerült kárt okozniuk a pártunknak és legfőképp az országunknak. Ahogyan a kulturális bizottságban tett legutóbbi felszólalásomban is hangsúlyoztam, Szlovéniában sokkal nagyobb egyensúlytalanság van a médiában, mint Magyarországon, de egyetlen uniós intézményt sem érdekli: senki sem beszél róla a parlamentben, a bizottságban vagy a tanácsban. Szintén senki sem beszél a többi, nagyon problémás szocialista kormányról. Azért is értem nehezen a Magyarország elleni támadásokat, mert az EU gazdaságilag egyik legsikeresebb országa. Hadd tegyek hozzá valamit: Orbán Viktor mindig tiszteletben tartotta az EP-vitákat. Mindig eljött Strasbourgba és Brüsszelbe, hogy elmagyarázza kormánya álláspontját, bizonyos intézkedések szükségességét. Azt is mindig elmondta, hogy Magyarország tiszteletben fogja tartani az uniós intézmények és az Európai Bíróság végleges döntéseit. És mindig így is tett. Magyarország mindig megbízható partner volt az EU-ban, és az is marad.

– Milyennek tartja az Európai Néppárt tagjainak viszonyát a Fideszhez? Vannak regionális különbségek?

– Mint tudja, az Európai Néppárt a legnagyobb politikai párt Európában, s így belülről nagyon plurális – ami normális. Tény, hogy az északi és nyugati pártok néha másként rea­gálnak a Fideszre, mint amire számítanánk. Emögött ideológiai különbségek is vannak, hiszen míg az északi–nyugati pártok inkább a nyugati liberális doktrínákra épültek, addig a közép-európai, keresztény pártok konzervatívabbak. Szóval, más a beállítottságuk, de nem olyan mértékben, hogy az mindenképpen konfliktushoz vezessen. Ezért is találom néha az „északiak” reakcióit igazságtalannak és szükségtelennek. Meg szoktam kérdezni északi kollégáimat, hogy milyen otthon a támogatottságuk, hány mandátumot szereztek az EP-ben a nézeteikkel és a hozzáállásukkal. A Fidesznek például több képviselője van, mint a belga, dán, holland, svéd vagy finn barátainknak. Emellett százalékosan Szlovéniában született a legnagyobb néppárti siker 2014-ben. Mindenesetre egy politikai család vagyunk, szóval, a néha különböző véleményünk ellenére is össze kell tartanunk. 

– Lát arra esélyt, hogy többségbe kerüljön az EP-ben az ön pártja, valamint a visegrádiak migrációs politikája?

– Mostanra Orbán Viktor egyértelműen megnyerte a migrációról szóló európai vitát. Egész Európa felismerte, hogy Orbán migrá­ciós politikája volt a megfelelő válasz az illegális migránsok hirtelen beáramlására. Az én személyes véleményem az, hogy a kötelező kvóta a múlt. Ami nem jelenti azt, hogy elmúlt a migrációs hullámok veszélye. Egyáltalán nem. Őszintén remélem, hogy az Európai Unió meg fogja erősíteni a külső határait, ahelyett, hogy segítse az embercsempészek üzletét. Hadd mutassak rá, hogy Szlovénia sokkal sebezhetőbb a külső határán, mint Magyarország, ahol idejében születtek megfelelő intézkedések.

– Ön és a delegációja köztudottan nagyon jól együttműködik a fideszes kollégáival az Európai Parlamentben. Például milyen ügyekben?

– Ez igaz, az elmúlt években kimondottan szoros kapcsolatokat alakítottunk ki fideszes barátainkkal. Érthető, hiszen az SDS és a Fidesz együttműködése mindig nagyon jó volt. Már évekkel ezelőtt, amikor a baloldal először támadta Magyarországot, és meghallgatásokat, vitákat szervezett az Orbán-kormány ellen, megtettem, ami tőlem telik, hogy megvédjem a magyar kormányt az igazságtalan támadásoktól. S később is így tettem minden esetben. A kiváló munkakapcsolat példája volt nemrég, amikor fideszes barátainkkal közösen jegyeztünk egy módosító indítványt egy kulcsfontosságú néppárti dokumentumhoz a migráció és munkaerő kapcsolatáról. Úgy hisszük, az európai munkaerő­piac igényeit elsősorban belső, u­niós migrációval kell kezelni. Épp a napokban nyújtottam be jó néhány módosítót a kulturális bizottság véleményéhez a magyarországi helyzetről, hogy az hitelesebb és kevésbé elfogult legyen. Ha ezeket nem fogadják el, sem az én delegációm, sem pedig a Fidesz nem fogja támogatni a CULT véleményét, valamint a parlamenti jelentést.

– Az Erasmus+ program jelentéstevőjeként szoros munkakapcsolatban van Navracsics Tibor biztossal. Milyennek látja a bizottsági munkáját?

– Navracsics a valaha volt egyik legjobb oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbiztos, és egyértel­műen az egyik legjobb tagja a mostani bizottságnak. Az Erasmus+ ösztöndíjprogramért végzett munkája az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye. Elsősorban az ő tevékenységének köszönhető, hogy az Erasmus+ ennyire sikeres. Mindenképpen erős és hatékony munkakapcsolatot építettünk ki.

– Szlovéniában májusban, Magyarországon pedig áprilisban tartanak parlamenti választásokat. Hogyan látja a jobbközép pártok esélyeit?

– A két ország helyzetét nem lehet összehasonlítani. Magyarország sikeresen kezelte a demokratikus átalakulást, ami a Fidesz támogatottságában is megmutatkozik. Az SDS eközben kemény csatákat vívott Szlovéniában. Abban bízom, hogy az SDS megnyeri a választásokat, és stabil kormányt tud alakítani. Köztudott, hogy az 1990-ben alakult, hatpárti DEMOS-kormány után, ami keresztülvitte a függetlenedést és létrehozta az alapvető demokratikus intézményeket, a 2004 és 2008 közötti első Jansa-kormány volt a legsikeresebb Szlovénia történelmében. Tíz év után legfőbb ideje, hogy újra normalizáljuk Szlovéniát.