A súlyos szelénhiány szerencsére igen ritka, ugyanakkor hazánk termőföldjei kifejezetten szegények szelénben, pedig ez a mikrotápanyag elengedhetetlen például a pajzsmirigybetegek számára. Mik a hiányának tünetei és miért fontos pótlása?
A szelén a szervezetünk számára nélkülözhetetlen nyomelem. Bár nagyobb mennyiségben erősen mérgező – kis mennyiségben elengedhetetlen az immunrendszer, a pajzsmirigy, a haj-bőr-köröm, a szaporítószervek működéséhez. A szelén úgynevezett szelenoproteinek előállításához szükséges, emellett pedig számos enzim működéséhez is fontos alapanyag.
A szelénnek igen fontos szerepe van például a sejtek örökítőanyagainak szintézisében, de az oxidatív stressz káros hatásaival szemben is védi a szervezetünket. A szelén kulcsfontosságú a pajzsmirigy hormonjainak előállításához és metabolizmusához.
A szelénhiány tünetei és szövődményei
A szervezetünk számára szükséges szelént az elfogyasztott ételeinken keresztül biztosíthatjuk, és a legtöbb ember elegendő szelénhez jut, így a „valódi” szelénhiány igen ritka. Azonban az élelmiszerek szeléntartalma igen erősen függ a talaj minőségétől, így a világ azon részein, ahol a termőföld szelénhiányos, jóval nagyobb az elégtelen szelénbevitel rizikója.
A kelleténél kevesebb szelén jelentősen növelheti bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát. Mivel a pajzsmirigy működéséhez nélkülözhetetlen, az enyhe mértékű szelénhiány akár ronthatja is a pajzsmirigyhormonok termelődését, és növelheti a pajzsmirigyproblémák, illetve a golyva rizikóját.
A szelénhiány tünetei éppen ezért a pajzsmirigy-alulműködés tüneteihez hasonlóak, ezek közé tartozik többek között például a fáradékonyság, a kognitív képességek és a memória romlása, a bőrszárazság, a székrekedés és a hidegre való érzékenység.
Bár nagyon ritkán, de a szelénhiánynak akár halálos szövődményei is lehetnek, ám ez nem önmagában a túlságosan kevés szelén következménye. A szelénhiány más hiánybetegségekkel (és bizonyos környezeti tényezőkkel, például úgynevezett mycotoxinokkal szennyezett gabona fogyasztásával) együtt a Kashin-Beck-kór kialakulásához vezethet; ez a betegség elsősorban a csontokat, ízületeket roncsolja, és visszafordíthatatlan károsodásokat, növekedési rendellenességeket és elváltozásokat okoz.
Jelenleg a betegség nem gyógyítható, csak a fájdalmas tünetek enyhítésére van lehetőség. Egy másik igen súlyos betegség, az úgynevezett Keshan-kór, oka a szelénhiány mellett a Coxsackie vírus egy altípusával való fertőzöttség. A Keshan-kór a szív izmait támadja meg, és megfelelő kezelés nélkül akár szívelégtelenséget vagy tüdőembóliát is okozhat. A betegség megelőzésében, illetve kezelésében egyaránt kulcsfontosságú a szelén pótlása.
Kiket érinthet a szelénhiány?
A fejlett országokban, az egészséges, kiegyensúlyozottan táplálkozó embereknél rendkívül ritka a valódi, betegségeket is okozó szelénhiány. A világ bizonyos részein, ahol a talaj szelénben szegény, az étrend pedig főként növényekből áll, jóval nagyobb a rizikója a hiánybetegség kialakulásának (a szelénhiány kockázata a legnagyobb Kína bizonyos részein).
Az egészségesnél alacsonyabb szelénszint lehet jellemző a dialízissel kezelt vesebetegekre, a HIV-fertőzöttekre, illetve azokra, akik nagyon súlyos felszívódási zavarokkal küzdenek, vagy akiket intravénás táplálásra szorulnak.
Érdemes megjegyezni, hogy a szelén megfelelő felszívódása, hasznosulása szorosan összefügg néhány más tápanyaggal, főként a rézzel, a cinkkel, a C- és az E-vitaminnal.
Ezek mindegyike antioxidáns hatásokkal bír, és a szelénnel együtt „erősíthetik” egymást. A pajzsmirigy egészséges működéséhez a szelén mellett jód is szükséges, így az egyik hiánya a másik felszívódási és hasznosulási hatékonyságát is rontja, és ha mindkettőből kevés van a szervezetünkben, a pajzsmirigyproblémák sokkal erőteljesebb tünetekkel jelentkezhetnek.
0 Megjegyzések