Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.
A menekültkvóta elutasítása
2015. szeptemberében döntés született arról, hogy a Görögországban és Olaszországban rekedt 98 ezer menekültet, hogy a két országra nehezedő nyomás enyhüljön szét kell osztani más tagállamok között. Magyarország 1294 menekültet kellett volna, hogy befogadjon, viszont a kormány közölte, hogy szerintük az EU belügyminisztereinek tanácsán meghozott döntés nem érvényes és perre mentek az EU bíróságán jogellenességet kiáltva. Idén szeptemberben Magyarország elvesztette a pert, nagyjából pont egyidőben az érvénytelen kvótaellenes népszavazás végével. Magyarországhoz egyébként a perben Szlovákia csatlakozott még, mint felperes.
Az EU június 13-án indított kötelezettségszegési eljárást a kvótát bojkottáló országok ellen. Bár az EU nem volt szigorú, Kósa Lajos akkor azt mondta, Magyarország "legalább arccal merte vállalni véleményét".
Mivel az EU-s bírósági döntés értelmében a magyar kormány törvényellenesen bojkottálta a 2015-ös menekültkvóta teljesítését, így szinte biztosan veszíteni fog a mostani perben. A 98 ezer ember közül, akiről a 2015-ös határozat szól, nagyrészük már befogadásra lelt más tagországban, így kérdés, hogy egyáltalán tényleg kell-e menekülteket befogadnia Magyarországnak? A 444 azt írja, a magyar kormány azzal készül érvelni a bíróságon, hogy már kifutottunk az időből, hisz a befogadásról szóló program ideje idén szeptemberben lejárt, már nincs mit tenni. Ha kötelező befogadásra nem is, pénzbüntetésre számíthat Magyarország.
Szijjártó szerint végrehajthatatlan az EU kérése
Végrehajthatatlannak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján. A politikus kérdésre azt mondta: a kormány be fogja mutatni az Európai Bíróság előtt érveit.
A végrehajthatatlanság mellett azt is mondta, hogy a kötelező betelepítési kvóta teljesen ellentétes a józan ésszel, ahogyan az európai jogszabályokkal, szerződésekkel is.
A Fidesz szerint Soros
"Brüsszel és a Soros-birodalom ma újabb támadást indított Magyarország ellen. A mai brüsszeli meghallgatás a nyomásgyakorlás újabb eszköze, amelynek egyetlen célja, hogy eltávolítsa hazánkat a Soros-terv útjából és megtörje a magyar kormány bevándorláspolitikáját. Egyszerűen le akarják járatni, meg akarják büntetni Magyarországot, mert nem akarja betelepíteni a migránsokat." - írja közleményében a Fidesz.
A kormánypárt szerint Soros forgatókönyve alapján Soros brüsszeli szövetségesei megrendelésre megtámadták Magyarországot, ehhez pedig Soros szervezetei asszisztáltak.
Civiltörvény, orosz példára
Az orosz minta alapján Magyarországon is bevezették azt a szabályt, hogy a civil szervezetek, melyek külföldről is kapnak támogatást, fel kell, hogy tüntessék kiadványaikon ezt. A "külföldről támogatott szervezet" felirat így például már a Vöröskereszt vagy éppen a beteg gyerekekkel foglalkozó Bátor Tábor szórólapjain is megjelenik. Több szervezet egyszerűen visszautasította a törvény teljesítését, például a Fidesz ellen nemrégen pert nyerő emberi jogvédő szervezet, a Helsinki Bizottság.
A Civiltörvény azonban nem felel meg az EU-s jogban foglaltaknak, így ha az EU bírósága kimondja a perben, akkor a magyar parlamentnek vissza kell vonnia vagy módosítania a törvényt, illetőleg folyamatos pénzbüntetést kell fizetnie egészen addig, amíg nem teljesítik a bíróság döntését. Amennyiben Magyarország megnyeri a pert, nem kell tennie semmit.
Lex CEU
A harmadik dolog, amiért bíróság elé megy a magyar kormány az EU-val, a Soros György által alapított budapesti egyetem, a CEU ellen hozott törvény.
Jelenleg a CEU-ügy pont ott tart, ahogy azt augusztusban megírtuk. Bár az egyetem a kormány kéréseit és feltételeit teljesítette, a kormány elhalasztotta az általa hozott törvény behajtását. Orbán még májusban az ATV-nek adott válaszaiban nem mondott nemet a CEU- és a civiltörvény módosítására.
Ha az Európai Unió törvényeivel nem összeegyeztethető a lex CEU, akkor vissza kell azt vonnia majd a Fidesznek vagy pedig módosítania azt úgy, ahogy a bíróság kimondja. Ha a bíróság átengedi a lex CEU-t, akkor maradhat a jelenlegi patthelyzet az egyetem és Magyarország között.
A bíróság álláspontja szerint az alapvető európai követelmény, az oktatási szabadság sérül a lex CEU miatt, így sérti az EU-s irányelveket a magyar állam. Várhatóan a kormány azzal fog érvelni, hogy a lex CEU az Európai Unión kívüli egyetemekre vonatkozik csak, így az EU-s bizottságnak semmi köze nincsen hozzá.
0 Megjegyzések