Egy afgán migránst kitoloncoltak, de a bíróság döntése szerint vissza kell szállítani Németországba, mivel a férfi fellebbezett a kitoloncolása ellen, és le kell folytatni az ügyét.
A sigmaringeni közigazgatási bíróság döntése alapján minél hamarabb vissza kell szállítani Németországba a 23 éves afgán migránst, hogy lefolytathassák ügyében az eljárást.
Az illegális bevándorló idén júniusban nyújtotta be menekültkérelmét. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) viszont úgy határozott, hogy mivel az illető Bulgáriában lépett be az EU területére, ott kell elbírálni a kérelmét.
Ezért szeptemberben visszatoloncolták Bulgáriába, ami a bíróság szerint helytelen lépés volt, mert az afgán férfi jogorvoslati kérelmet nyújtott be a bírósághoz a visszatoloncolását elrendelő határozat miatt, aminek halasztó hatálya van, vagyis a bírósági eljárás végéig fel kellett volna függeszteni a határozat végrehajtását.
A csavar az egészben, hogy közben a migránst Bulgáriából visszaszállították Afganisztánba, így most a hazájából kell visszavinni őt Németországba, hogy lefolytathassák az eljárást.
Németországban rengeteg afgán ad be menekültkérelmet, de körülbelül minden másodikat elutasítják.
A BAMF az idén szeptember végéig 99 724 afgán menedékjogi kérelmét bírálta el, közülük 49 259 kérelmet elutasított. Ha valakinek elutasítják a kérelmét, akkor az illetőt az ország elhagyására kötelezik. Azonban a véglegesen, jogerősen távozásra kötelezettek száma jóval alacsonyabb, nagyjából 15 ezer, és közülük hozzávetőleg 10 ezer ember ennek ellenére is rendelkezik németországi tartózkodási engedéllyel, jellemzően azért, mert tisztázatlan a személyazonossága vagy beteg, és ezért nem lehet hazatoloncolni. Az elutasított és a jogerősen távozásra kötelezettek száma közötti nagy különbséget az magyarázza, hogy az elutasított menedékkérők bírósághoz fordulnak a BAMF döntése miatt, és az eljárás elhúzódik, mert a közigazgatási bíróságok éppen az ilyen ügyek miatt súlyosan túlterheltek.
A második fő ok pedig rámutat a német menekültügyi rendszer hibáira. Az afgánok könnyen célt érhetnek, mivel ha huzamosabb ideig nem sikerült az elutasított menedékkérőt kitoloncolni, akkor az illető tartózkodási engedélyt kap. Ennek köszönhetően a menedékjog megszerzésére esélytelenek is végül jól járnak. A rendszerint illegális, engedély nélküli beutazás után menedékjogot kérnek Németországban, majd kihasználják a jogorvoslati lehetőségeket, és végül a hazajuttatásukat, hazatoloncolásukat akadályozó körülmények révén megszerzik a jogot a maradásra.
Az elutasított kérelmek és a jogerősen távozásra kötelezett elutasított menedékkérők számához képest is igen csekély a hazájukba visszatérő afgánok száma. Tavaly 324 elutasított afgán menedékkérőt toloncoltak haza, az idei első fél évben pedig 261-et. Ráadásul a kabuli német nagykövetség ellen május végén végrehajtott terrortámadás után ezt az alacsony tempót is visszafogták, azóta csak az elítélt bűnöző vagy terrorgyanús afgánok, és a személyazonosságuk megállapítását akadályozó menedékkérők közül toloncolnak haza időnként néhányat.
További gond, hogy a hazatoloncolás esélyének csökkenése miatt egyre kevesebben távoznak önként. A BAMF adatai alapján tavaly még 3300 afgán állampolgár tért vissza hazájába önkéntes alapon, német állami támogatással, az idén viszont szeptember végéig mindössze 957.
MTI
0 Megjegyzések