Az ellenzéki állampolgárok becsületesebbek, mint a képviselőik, nagyobb részük hűséges a pártjához és nem szavaz át másra

Holnap ilyenkor már lassan véget is ér az országgyűlési választás. Az ellenzéki pártok az utolsó pillanatig próbálnak egyezségre jutni egymással a visszalépésekről.

A siker részleges, merthogy vannak ugyan, akik inkább átengedik másnak az indulás lehetőségét, de közben vannak pártok, amelyek ragaszkodnak hozzá, hogy minden jelöltjük megméresse magát a körzetekben.

Közben egymás után jelennek meg a különféle mandátumbecslések, amelyek egymáshoz képest egészen szélsőséges adatokat mutatnak. Van olyan elemzőintézet, amely nagyjából 10 fős Fidesz–KDNP-többséget prognosztizál, másik szerint pedig újból kétharmados többsége lehet a pártszövetségnek.

Az M1 Szemtől szembe című műsorának Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője és Kiszelly Zoltán politológus volt a vendége.

112–123 közötti kormánypárti mandátum várható

A Nézőpont Intézet egyik felmérése szerint a Fidesz–KDNP 112, a Jobbik 42, az MSZP–Párbeszéd 20, a DK 13, az LMP 8, az egyéb baloldali pártok 3, míg a német nemzetiség 1 mandátumot szerez az országgyűlési választáson.

Fodor Csaba elmondta: egy szakértői becslés volt az alapja ennek a mandátumkalkulációnak, figyelembe vettek számos kutatási eredményt, különböző módszertannal készült méréseket, választástörténetet, illetve kampányhangulatot.

Ezt követően az egyéni választókerületek szintjén is megpróbálták modellezni, milyen eredmények születnének – közölte a szakértő. A modellszámítás alapján azt lehetett előre jelezni, hogy nem kétharmaddal, de egy stabil, erős többséget ismét megszerezhet a Fidesz–KDNP pártszövetség – tette hozzá.

A Nézőpont Intézet elemzései szerint nem lesz kormányváltás, 112–123 közötti kormánypárti mandátum várható.

Nem tudnak nagy tömegeket megmozgatni az ellenzéki pártok

Március 15-e után azt láthatták az ellenzéki pártok, hogy nem tudnak nyerni, rendezvényeiken csupán pár ezren vettek részt, míg a kormánypártok százezres tömeget tudtak megmozgatni – mondta Kiszelly Zoltán.

Ez is mutatja azt, ami a közvélemény-kutatásokban is látszik, hogy a kormánypártoknak elszánt tábora van. Mivel az ellenzéki pártoknak minimális az esélyük a választási győzelemre, ezért az egyéni céljaikat kezdik el követni – vélekedett a politológus.

A DK és az LMP célja, hogy elérjék a bejutáshoz szükséges öt százalékot, míg az MSZP–Párbeszéd szövetségnek 10 százalék elérése szükséges a bejutáshoz. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék, a lehető legtöbb egyéni jelöltet kell állva hagyniuk, ugyanis a jelölt „rátereli a szavazatot a listára” – fogalmazott.

Úgy folytatta: az ellenzéki pártoknak az 5, valamint a 10 százalékot a listán kell elérniük, ehhez kell minél több jelöltet állva hagyni.

A választók nagy része nem szavazna át egy másik jelöltre

Kiszelly Zoltán emlékeztetett: 2014-ben teljes összefogás volt a baloldalon egy miniszterelnök-jelölttel, és így sem sikerült a győzelem.

A szakértők szerint nincs nagy jelentősége az ellenzéki jelöltek visszalépéseinek. A pártok azért sem szeretnék visszaléptetni a jelöltjeiket, mert 60-70 százaléka a választóknak nem szavazna át – mondta a politológus.

„Minél kevesebb jelöltjük marad versenyben, annál nehezebb lesz elérniük az egyéni céljaikat. A pártok saját magukat lőnék lábon, ha tömegesen léptetnék vissza a jelöltjeiket az egyéni körzetekben” – vélekedett.

• Megakarta menteni a szomáliai fiatal életét, a gyönyörű önkéntes nő, mire az őt szurkálta halálra
• Az ENSZ nyíltan beavatkozik a magyar választási kampány hajrájában
• Bosszúból lefejezte a kétéves kislányát egy pakisztáni Hamburgban, mert a felesége feljelentette amiért rendszeresen verte
• Levél a Jobbiknak kampányoló liberális értelmiségnek