Néhány nap leforgása alatt közel félezer fiatal csatlakozott az MSZP ügyvédjeként emlegetett Czeglédy Csabához köthető diákszövetkezetek károsultjait tömörítő „I love Diákmunka – fizetés nélkül maradtunk” nevű Facebook-csoporthoz.
Balliberális aktivisták ezzel egy időben létrehozták saját közösségi terüket, melynek üzenőfalán egymást követik a putyini terrort, koncepciós eljárást és a jogállamiság halálát vizionáló bejegyzések. Az oldal szerkesztői eleve mártírként tekintenek a társaival együtt több mint 3 milliárd forintos adócsalás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezett férfira – csakúgy, mint a Sukoró-ügy miatt hűtlen kezelés kísérlete miatt 3, illetve 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Tátrai Miklósra és Császy Zsoltra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőire.
A Demokratikus Koalíció (DK) és az MSZP régóta kettős beszédet folytat: politikusaik, holdudvaruk megmondóemberei előszeretettel állítják be koncepciós eljárásnak a számukra kínos ügyeket; bizonygatják bel- és külföldön egyaránt, hogy a kormány einstandolta az igazságszolgáltatást, mindeközben egy-egy számukra jól kommunikálható ítélet után előszeretettel említik úgy a bíróságokat, mint az utolsó, „valóban független” hatalmi ágat.Amikor a bíróság csütörtökön elrendelte az MSZP-s, de DK-nak is dolgozó Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását, a Gyurcsány-párt reagált.
A bizonyítékok és az ügy részleteinek ismerete nélkül – egy közleménnyel sietett tisztázni: „Az esküvője előtt két nappal bebörtönzött képviselő ugyanazoknak állt az útjában, akik ártatlanokat börtönöztek be a Sukoró-perben, akik ellenzéki plakátok miatt tartottak házkutatást Simicska Lajos cégeinél…” Hasonló véleményt fogalmazott meg Molnár Gyula, a szocialisták elnöke is.Az Index értesülése szerint egyébként az üggyel kapcsolatos kommunikációval az MSZP országos választási bizottsága holnapi ülésén foglalkozik.
A balliberálisok kommunikációs trükkjének lényege az, hogy ha a férfit utóbb bűnösnek találják, mint a Tátrai–Császy-kettőst, akkor mártírt csinálhatnak belőle. Ha pedig felmentik, úgy bármelyik ellenzéki politikus kiállhat, s elmondhatja: „A Fidesz koncepciós eljárásokat kreálva próbálja növelni saját támogatottságát, és az ügyészségen is megtalálja azokat az embereket, akik asszisztálnak a legsötétebb diktatúrát idéző módszerekhez.”
Az imént idézett megállapítás az MSZP-s Bárándy Gergelytől származik, aki tavaly januárban a Hagyó-per megismételt elsőfokú eljárásában hozott ítéletet használta fel kormányellenes agitációjához. Érvelése persze némileg sántít, mert az igaz, hogy a hivatali vesztegetés alól a Kecskeméti Törvényszék felmentette a főváros egykori szocialista főpolgármester-helyettesét, ám hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki Hagyó Miklósra.
„Lassan összeszámolni sem lehet a politikusaink ellen 2010 után indult, és azóta elbukott koncepciós pereket” – jelentette ki Tóbiás József, az MSZP (azóta leváltott) elnök-frakcióvezetője tavaly nyáron, amikor jogerősen felmentették Juhász Ferencet és Fapál Lászlót. A volt honvédelmi minisztert és államtitkárát egy 2006-os ingatlanügy miatt vádolták meg hűtlen kezeléssel.
Az első fokon eljáró törvényszék felmentő, a másodfokon a „hatalmat kiszolgáló” ítélőtábla marasztaló határozatot hozott, ezért az utolsó szót a Kúriának kellett kimondania. Tóbiás az ítélet után büszkén beszélt arról, hogy a „független magyar bíróság” ártatlannak nyilvánította Juhászékat. Arról persze nagyvonalúan megfeledkezett, hogy az indoklás szerint hivatali visszaélést, jogtalan előnyszerzést nagy valószínűséggel meg lehetett volna állapítani az ügyben, ám az időközben beállott elévülés miatt erre már nem volt lehetőség.
Érdemes felidézni Molnár Gyula jelenlegi MSZP-elnök ügyét is. Amikor 2013 októberében bűnösnek találták, amiért társaival pályáztatás nélkül próbáltak értékesíteni egy újbudai ingatlant, nyomban kijátszotta a koncepciós kártyát, és kijelentette: „A bíró teljesítette az elvárást.” A Kúria későbbi, felmentő határozata után viszont a baloldal szemében hirtelen visszanyerte függetlenségét az igazságszolgáltatás. A történethez természetesen hozzátartozik, hogy a balliberális városvezetők nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában távozhattak szabadlábon a bíróságról.
A forgatókönyv minden esetben hasonló volt, legyen szó akár a moszkvai kereskedelmi kirendeltség ügyéről vagy a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőinek kémperéről: az érintettek az első perctől kezdve azt sulykolták, hogy a hatalom-visszaélés áldozatai. Érvelésük visszatérő eleme, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke – ahogy balliberális körökben emlegetik –„Szájerné Handó Tünde”.
A bíróságok elleni lejáratókampányhoz ráadásul mindig számíthatnak egy-egy „független” szakértő támogatására. A leghangosabb ebből a körből Sándor Zsuzsanna, a Soros György által támogatott Magyar Helsinki Bizottság reklámarca, egyszersmind a Fővárosi Bíróság nyugalmazott tanácsvezetője, aki visszatérően hangoztatja: „Egy sor ügybe beleszól a politika, és a bíró pontosan tudja, milyen elvárásoknak kell megfelelnie.”
Mint arról korábban beszámoltunk, ez a fajta kettős beszéd időnként groteszk helyzeteket eredményez. Tavaly ugyanis hősként ünnepelte a baloldal Szabó Györgyi bírónőt, amikor – utóbb hatályon kívül helyezett – ítéletével felmentette a vörösiszapper vádlottjait, ám a Gyurcsány-párt most börtönnel fenyegeti Tátrai Miklós és Császy Zsolt elszámoltatása miatt.
Régi motorosok
Bár Botka László miniszterelnök-jelölt korábban azt ígérte, hogy nem jön vissza a régi MSZP-s politika, most mégis régi motorosokkal erősíti kampánystábját. A Tóbiás József egykori pártelnök által felállított kampányigazgatóság tagjai Baja Ferenc, Horn Gyula kormányának egykori minisztere, Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke és Tóth Bertalan frakcióvezető. Szocialista forrásunk arról tájékoztatott, hogy ez a testület valójában a párté, és nem Botka Lászlóé, s emlékeztetett: amikor Tóbiás József volt a párt első embere, ugyanezek a személyek segítették a kampányokat.
Ne csak olvasd, add is tovább!
0 Megjegyzések