A “klánbűnözés” Németországban a bevándorló-hátterű maffiacsoportokat jelöli.
- Ember-, és fegyverkereskedelem, prostitúció, védelmi pénzek, kábítószerkereskedelem, pénzmosás.
- Fél évtized alatt az eljárások alatt lefoglalt bűnözői vagyon 22 millió euróra rúg.
- Jelenleg a szíriai klánok harcolnak a megtelepedett libanoniakkal.
- A német jogállam nem tud mit kezdeni a klánok közötti konfliktusok párhuzamos, saját törvényű rendezésével.
- "Ezek a párhuzamos struktúrák nem összeegyeztethetők a jogállamisággal" - mondja egy helyi szakértő.
Több ezer ellenőrzés, állandó nyomás: Észak-Rajna-Vesztfália évek óta a „ezer tűszúrás politikájával” küzd a klánok bűnözőivel szemben - tudósít a WELT.
Ennek ellenére az utóbbi időben növekszik a bűncselekmények száma ebben a térségben.
Milyen további stratégiákat javasolnak a szcénát régóta figyelemmel kísérő megfigyelők?
Rúzsok és kések Heiligenhausban:
Körülbelül 30 férfi két német-libanoni nagycsaládból egymásnak esett. Több ember megsérült, egy férfi életveszélyben volt. A kiváltó ok egy pár szakítása volt. Essenben a rendőrség több száz tisztet küldött ki, hogy átkutassák a vízipipabárokat és játéktermeket, ahol illegális szerencsejátékot és adózatlan dohánytermékeket gyanítottak.
Az ilyen jelenetek jól mutatják, milyen sokféle formában jelenik meg a klánok bűnözése Észak-Rajna-Vesztfáliában: néha brutális utcai harcok formájában lakóövezetek közepén, néha csendes, de jövedelmező üzleti gyakorlatként a neonfényes homlokzatok mögött.
Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere, Herbert Reul (CDU) már évekkel ezelőtt, ilyen bűnözői tevékenységekre reagálva hirdette meg a „1000 tűszúrás politikáját”: folyamatos razziák, ellenőrzések és vagyonelkobzások célja, hogy megnehezítsék a klánok mindennapi életét és tartós nyomást gyakoroljanak rájuk.
Saját állításaik szerint az észak-rajna-vesztfáliai biztonsági hatóságok 2018 óta közel 4000 ellenőrzést hajtottak végre több mint 9000 fogadóirodában, kaszinóban és vízipipabárban. Ennek során több mint 5300 büntetőfeljelentést tettek, több mint 19 000 pénzbírságot szabtak ki, és előzetesen 22 millió euró értékű bűnözői vagyontárgyat állítottak elő a nyomozati eljárások során.
Reul a WELT-nek azt nyilatkozta, „A klánbűnözésnek nincs helye Észak-Rajna-Vesztfáliában. A megelőzésre, az elnyomásra és a pénzügyi nyomozásokra helyezzük a hangsúlyt.”
A 2023-as „Klán-bűnözés helyzetkép” bemutatja a probléma mértékét.
Körülbelül 7000 bűncselekményt regisztráltak klán-kapcsolatosnak, 4213 gyanúsítottat azonosítottak. A rendőrség 423 razziát hajtott végre és 1138 objektumot ellenőrzött. Több mint 600 büntetőfeljelentést tettek, több mint 1000 pénzbírságot szabtak ki, 225 vállalkozást zártak be.
Ezzel a számok ismét enyhén emelkedtek, annak ellenére, hogy a rendőrség évek óta erős jelenlétet mutat ebben a területen. Reul a javuló nyomozási módszerekre és a megnövekedett feljelentési hajlandóságra hivatkozik: „Szétzúztuk a struktúrákat és megfosztottuk a bűnözőket pénzforrásaiktól.”
Ugyanakkor a kép változik. Míg a közterületeken a zavargások száma jelentősen visszaesett – 2018-ban még 179 volt, tavaly már csak 19 –, ma új csoportok kerültek a figyelem középpontjába.
Különösen a szíriai klánszerkezetek próbálnak jelenleg megvetni a lábukat a Ruhr-vidéken. Ezért Essenben már létrehoztak egy külön nyomozóosztályt. Általánosságban kijelenthető, hogy a gyanúsítottak származása feltűnő.
A felük, 2183 személy német állampolgársággal rendelkezik. Emellett főként szíriaiak (770), libanoniak (580) és törökök (407) vannak jelentős számban. 219 gyanúsított állampolgársága tisztázatlan, 54-et hontalanoknak tekintenek. Csakhogy a kettős állampolgárságúak a 2023-as helyzetjelentésben német állampolgárság alatt szerepelnek.
Csak a következő, 2024-es helyzetjelentésben, amely várhatóan 2025 végén jelenik meg, fogják figyelembe venni Reul belügyminiszter által szorgalmazott külön nyilvántartást e csoportról.
„A nőket emancipálni kell”
A klánok szakértője és az iszlámkutató Ralph Ghadban számára egyértelmű: „A klánok bűnözése nem pusztán rendőrségi probléma, hanem elsősorban integrációs probléma.”
A struktúrák a családi lojalitáson alapulnak, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kilépést.
Ahhoz, hogy ezt a szolidaritást megtörjék, az államnak célzottabban kell fellépnie – elsősorban a klánok női tagjai ellen.
„A nőket emancipálni kell. A kényszerházasságokat és a kiskorúak házasságait következetesen üldözni kell”
– mondja Ghadban a WELT-nek.
Véleménye szerint éppen a nők elnyomása a nagycsaládokon belül az egyik fő oka annak, hogy a klánok stabilak maradnak.
Ghadban szintén kritikus szemmel nézi az úgynevezett békebírók befolyását is: a klánok közötti konfliktusokat gyakran a német jogállamiságon kívül rendezik, gyakran kártérítési kifizetésekkel és saját normák alapján.
„Ezek a párhuzamos struktúrák nem összeegyeztethetők a jogállamisággal.”
Ő is új dinamikát észlel a Ruhr-vidéken: az elmúlt években bevándorolt szíriai nagycsaládok egyre erőteljesebben versenyeznek a megtelepedett libanoni klánokkal.
Olyan városokban, mint Essen, Duisburg vagy Gelsenkirchen, egyre gyakrabban kerül sor összetűzésekre, mert az újonnan kialakult hálózatok a kábítószer-kereskedelem, a védelmi pénzek zsarolása és a szerencsejáték területén küzdenek a befolyásért.
Ghadban számára ez megerősíti egyik központi előrejelzését: „Minél nagyobb a bevándorlás olyan régiókból, ahol erősen fejlett klánstruktúrák vannak, annál gyorsabban alakulnak ki új családi szövetségek Németországban is.”
Thomas Ganz, a Alsó-Szászország tartományi bűnügyi hivatalának korábbi nyomozója, aki a klánok bűnözésére specializálódott, a jelenséget rendőrségi szempontból vizsgálja. Ő is úgy véli, hogy a puszta ellenőrzési nyomás nem elegendő. „Puszta bevetési tevékenységekkel nem lehet megoldani egy ilyen problémát.” Szükség van speciális nyomozókra, akik szorosan együttműködnek a vám- és adóhatósággal, valamint olyan ügyészségekre, amelyek ismerik az egyes esetek mögötti struktúrákat is.
Ganz saját tapasztalataira hivatkozik: még a valójában feddhetetlen családtagokat is bevonják bűnözői ügyletekbe, például ingatlanvásárláskor. „A vérkapcsolatok összekötik őket, és pont ez teszi olyan nehézzé ezeknek a hálózatoknak a feltárását.”
Észak-Rajna-Vesztfáliában már alkalmazzák ezt a hatóságok közötti együttműködésen alapuló megközelítést.
Az úgynevezett zéró tolerancia stratégia mellett, amely „360 fokos ellenőrzéseket” tartalmaz, és amelynek keretében a rendőrség, a közrendvédelmi hatóságok, a bevándorlási és a kereskedelmi hatóságok közösen járnak el, 2019 óta létezik a Delta projektcsoport a tartományi bűnügyi hivatalnál. Ez mára a hatóság szerves részévé vált, és állandóan a klánok bűnözésének értékeléséért és elemzéséért felelős. Ehhez jön még a Ruhr-vidéki biztonsági együttműködés (Siko Ruhr), amely összeköti a tartományi rendőrséget, az önkormányzatokat, a vámhatóságot, a szövetségi rendőrséget és a pénzügyi hatóságokat. A klánok bűnözésének erősen kitett Essen városa modellként szolgál: ott a rendőrség, a közrendvédelmi hatóság, a gyermekjóléti hatóság és a pénzügyi hatóságok rendszeresen egy asztalhoz ülnek, hogy gyorsan közösen értékeljék a gyanús eseteket.
Thomas Ganz a klánok által elkövetett bűncselekmények tekintetében Olaszországhoz hasonlítja a helyzetet.
Ott a maffia évtizedeken át tartó, rendőrség, igazságszolgáltatás és katonaság által folytatott kemény küzdelem ellenére is meg tudta őrizni struktúráit. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen családi alapokon nyugvó rendszereket szinte lehetetlen teljesen felszámolni.”
Számára ezért egyértelmű: „A klánok elleni harc már elveszett. A kérdés csak az, hogy tudjuk-e megfékezni a problémát, hogy ne váljon még nagyobbá.”
Az észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamentben is egyetértés van abban, hogy a klánok bűnözése továbbra is központi biztonsági probléma – de a megfelelő küzdelem módjáról eltérőek a vélemények.
Az SPD elégtelennek tartja az eddigi eredményeket. Christina Kampmann belpolitikai szóvivő szerint: „A tűszúrások stratégiája nem rossz, de nem elégséges. Strukturált nyomozásokra van szükség a klánok vezetőivel szemben, valamint nagyobb személyzetre a bűnügyi rendőrségnél és az igazságszolgáltatásban.” Csak így lehet elérni azokat a vezetői szinteket, amelyek összetartják a bűnözői hálózatot.
Reul zöld koalíciós partnerei a struktúrák pontosabb vizsgálatát követelik. Julia Höller, a frakció alelnöke hangsúlyozza: „A rendelkezésre álló helyzetképek korlátozott rálátást nyújtanak. Pontosabb elemzésre van szükségünk.” Az elnyomás mellett a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelemnek kell előtérbe kerülnie.
Ugyanakkor több lehetőséget szeretne teremteni a hátrányos helyzetű fiatalok számára: „A megelőzés a helyes megközelítés.”
Az FDP viszont a fekete-zöld koalíciót pangással vádolja. Henning Höne, az észak-rajna-vesztfáliai frakcióvezető szerint: „Hiányoznak a strukturális vizsgálatok és a mélyreható nyomozások. A vagyonelkobzás összege abszurd módon alacsony.” Követeli, hogy jelentősen több személyzet legyen a rendőrségnél és az ügyészségnél, legyenek következetes pénzügyi vizsgálatok és szigorúbb fellépés az úgynevezett békebírók ellen, akik megkerülik az állami jogot.
Az AfD az egész mérleget kudarcnak nyilvánítja. Markus Wagner belpolitikai szóvivő szerint: „A klánok bűnözése nem a CDU politikája ellenére, hanem éppen a CDU politikája miatt virágzik.”
Az AfD követeli a nem német klán tagok következetes kiutasítását, a tolerancia megszüntetését, a bűnözők semlegességének leállítását és a fiatalkorúak büntetőjogában a zéró tolerancia politikáját.
0 Megjegyzések