Megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit Magyarország a még 2021-ben elfogadott, ún. gyermekvédelmi törvénnyel – állapította meg az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a jogi kötőerővel nem bíró véleményében. A főtanácsnok azt javasolja a bíróságnak, állapítsa meg, hogy a törvénnyel Magyarország megsértette az uniós alapvető értékeit.
Június 5-én, csütörtökön hozta nyilvánosságra véleményét az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a Magyarország ellen még 2022. december 19-én indított eljárásban, miután az Európai Bizottság arra kérte keresetében az Európai Unió Bíróságát, hogy ítélje meg, megsértette-e Magyarország az uniós jogból eredő kötelezettségeit a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvénnyel.
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka végül Magyarország ellen ítélt, és a jogi kötőerővel nem bíró véleményében kimondta, a gyermekvédelmi törvény sérti az uniós jogot.
Mint a véleményében Tamara Capeta, az Európai Unió Bíróságának horvát főtanácsnoka írja,
„Magyarország az LMBTI-tartalmakhoz való hozzáférés megtiltásával, illetve korlátozásával megsértette az uniós jogot”, valamint azt javasolja az Európai Unió Bíróságának, hogy állapítsa meg, hogy a törvény megsérti az uniós alapvető értékeit meghatározó Európai Unióról szóló szerződés 2. cikket is.
Capeta úgy látja, a gyermekvédelmi törvény módosítói sértik „a szolgáltatásnyújtásnak és -igénybevételnek az elsődleges uniós jogban, valamint az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, a szolgáltatási irányelv, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és a GDPR egy vagy több rendelkezésében rögzített szabadságát”, valamint számos, a Charta által védett alapvető jogot is érintenek, nevezetesen a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.
Capeta indítványában úgy látja, Magyarországon megkérdőjelezik az LMBTI-személyek egyenlőségét, ami szembe megy az Európai Unió értékeivel.
Mint írta, Magyarország nem szolgáltatott elég bizonyítékot arra, hogy az LMBTI-személyek hétköznapi életét megjelenítő tartalmak valóban kárt okoznak a kiskorúak egészséges fejlődésében, ezért arra a következtetésre jutott, hogy „ezek a módosítások azon az értékítéleten alapulnak, hogy a homoszexuális és nem ciszgender személyek élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és ciszgender személyek élete”.
A főtanácsnok szerint az LMBTI-személyek jogaiba való beavatkozás nem igazolható a Magyarország által hivatkozott indokkal, miszerint a kiskorúak egészséges fejlődését befolyásolná e jogok korlátozása.
Ugyanakkor a mostani döntés jogi kötőerővel nem bír.
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a Bíróság elé az ügyben, majd azután a Bíróság bírái is megkezdik a tanácskozást az ügyben, ítéletet pedig később hoznak majd.
0 Megjegyzések