A volt amerikai elnök, Joe Biden azt akarta, hogy Oroszország „megsemmisüljön” a hivatali ideje alatt – mondta Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök a Le Monde-nak adott interjújában.
A brazil vezető, aki következetesen szorgalmazta az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodást, ellenezte azokat a kísérleteket, amelyek Moszkvát a konfliktus egyedüli felelőseként emlegetik, és a francia lapnak kedden azt mondta, hogy „a nyugati országok is részben felelősek”.
„Joe Biden, akivel hosszasan beszélgettem, úgy vélte, hogy Oroszországot meg kell semmisíteni”
– mondta Lula, anélkül, hogy részletezte volna, mikor történt a beszélgetés.
„Európa pedig, amely hosszú ideig a középutat testesítette meg a világban, most Washingtonhoz igazodott, és milliárdokat költ az újrafegyverkezésre. Ez aggaszt engem. Ha csak háborúról beszélünk, soha nem lesz béke„.
Moszkva az ukrajnai konfliktust régóta az Oroszország elleni nyugati proxy-háborúnak minősíti, és többször is elítélte a Kijevbe irányuló fegyverszállításokat, mivel azok kontraproduktívak a békefolyamat szempontjából. Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Keith Kellogg a múlt héten elismerte, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek „bizonyos értelemben” igaza van, míg Marco Rubio amerikai külügyminiszter korábban szintén proxyháborúnak minősítette a konfliktust.
„Őszintén szólva, ez egy proxyháború a nukleáris hatalmak – az Egyesült Államok, amely segíti Ukrajnát, és Oroszország – között” – mondta Rubio márciusban, megjegyezve, hogy a Fehér Ház jelenlegi kormánya nagyon szeretné, ha véget érne.
Trump többször is bírálta Bident, amiért „őrült” mennyiségű amerikai adófizetői pénzt folyósít Kijevnek, és a múlt hónapban azzal érvelt, hogy a konfliktusnak „európai ügynek kellett volna maradnia”.
Trump gyakran használta kampánygyűléseket arra, hogy azt állítsa, csak ő képes megakadályozni a harmadik világháborút és 24 órán belül megoldani az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktust – ezt az állítást később elismerte, hogy túlzó volt. Közvetítési erőfeszítései ellenállásba ütköztek az európai NATO-tagok részéről, akik támogatják Ukrajna további katonai erőfeszítéseit.
A múlt hónapban Trump nyomására Kijev felhagyott a Moszkvával folytatott közvetlen tárgyalásokkal szembeni ellenállásával, amelyekről még 2022-ben mondott le. Azóta a két fél két tárgyalási fordulót tartott Isztambulban.
Az első találkozót Putyin kezdeményezte május 16-án, és jelentős fogolycserét eredményezett. A hétfői második tárgyalási forduló során a két fél memorandumtervezeteket cserélt, amelyekben felvázolták az esetleges békemegállapodás felé vezető útitervet.
Washington törökországi nagykövete kedden azt állította, hogy Trumpnak fogytán a türelme, és úgy tűnik, „a kötél végén jár” az ukrajnai konfliktus ügyében. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban arra figyelmeztetett, hogy „helytelen” lenne azonnali áttörést várni az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokon.
0 Megjegyzések