A kárpátaljai kémbotrány egy politikai megrendelés volt, az arról készül felvétel közzétételében kétségtelen a szándékosság – mutatott rá a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint beszédes az is, hogy az akcióról az ukrán titkosszolgálat semmiféle hivatalos dokumentumot nem tett közzé, ami pedig ismét gyanúra adhat okot.
Soha nem önmagáért hajt végre egy műveletet egy titkosszolgálat, hanem kormányának utasítására – mutatott rá Horváth József. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kárpátaljai kémbotrányról kijelenthető: azt célirányosan, politikai megrendelésre hajtotta végre az ukrán titkosszolgálat.
Mint arról lapunk beszámoltunk, tegnap ülésezett a nemzetbiztonsági bizottság, amelynek végeztével Kocsis Máté elárulta:
egy hónappal korábban készültek az állítólagos magyar kémek elfogásáról készült felvételek, amivel Ukrajna lejárató kampányba kezdett Magyarország ellen.
Céljuk ezzel, hogy azt a látszatot keltsék, Magyarország háborúra készül Ukrajna ellen. A Fidesz frakcióvezetője kiemelte: a felvételek közzétételükhöz képest egy hónappal korábban készültek, a rajtaütés egy politikai akciónak volt a része.
Horváth József a lapnak hangsúlyozta, a felvétel nyilvánosságra kerülésében kétségtelen a szándékosság és az is bizonyos: már nem szakmai, hanem politikai színtéren akarják a küzdelmet vívni az ukrán szolgálatok, ez politikai döntés a részükről. A szakértő szerint beszédes az is, hogy az akcióról semmiféle hivatalos dokumentumot nem tettek közzé.
„Azt is látnunk kell, hogy mivel ők vannak otthon, ők fogták el ezt a két állampolgárt, ezért aztán gyakorlatilag most bármilyen információt, dokumentumot le tudnak gyártani, amivel majd akár utólag is alátámasztják a vélt igazukat” – mutatott rá.
Megjegyezte azt is, hiába döbbenetes az átlag állampolgárok számára ez az akció, de a titkosszolgálati világban az ilyen műveletek mindennaposak, csak éppen rejtve maradnak a szemünk elől.
Ezekkel a támadó műveletekkel szemben az adott szolgálatnak, így a magyar szolgálatoknak is folyamatos elhárító, védekező tevékenységet kell folytatniuk
– tette hozzá.
Az igazgató szólt arról is, hogy az ukrán és a magyar titkosszolgálat közötti viszony szerinte már túllépett azon a ponton, amikor szakmán fel lehetne oldani a nézeteltérést.
Kifejtette: ha a két ország szervezete között van egy együttműködési felület, kontakt – vagy esetleg közvetít egy harmadik szolgálat –, akkor egy ilyen felvételt felmutatva megvan az esély arra, hogy a háttérben megállapodnak, alkut kötnek egymással. Ilyenkor rendszerint a másik félnél is lehet ütőkártya, aminek hatására egyik fél sem foga nyilvánosságra hozni a botrányát.
Ez azonban már nyilvánvalóan szóba sem jöhet, hiszen alapvetően az ukrán politikának már eleve célja volt a nyilvánosság – mutatott rá Horváth József.
0 Megjegyzések