A közelmúlt magyarországi jogszabályi változásai és azok hatása az alapjogokra címmel rendeznek vitát az Európai Parlamentben, ahol a Pride betiltását lehetővé tevő törvény, valamint az EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét előíró törvényjavaslat miatt foglalkoznak ismét Magyarországgal.
Az Európai Parlament azután foglalkozik ismét Magyarországgal a plenárison, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a Pride betiltását célzó törvényt, valamint Hidvéghi Balázs egy olyan törvényjavaslatot is benyújtott, ami a magyar parlamenti képviselőkével azonos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget írna elő a magyar EP-képviselők számára, azonban amennyiben az hiányos vagy nem valós, abban az esetben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) akár az EP-képviselő mandátumát is elvehetné.
A Tisza Pártot is sorai között tudó Európai Néppárt (EPP) szóvivője ezért a vita kiírásakor jelezte, az EPP ezt kettős mércének tartja, és a javaslat célja szerinte „az Orbán-kormány elleni harcban élenjáró" tiszás politikusok ellen való fellépés.
Az Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) nevében a soros elnökséget betöltő Lengyelország uniós ügyekkel felelős minisztere, Adam Szlapka szólalt fel.
Elmondta, tudomásul vette a fejleményeket, ami miatt a parlament napirendre vette a vitát és a Tanács is foglalkozik a témával.
Szlapka bejelentette, hogy a lengyel soros elnökség alatt a Tanács kétszer is megvitatja a magyar jogállamisági helyzetet, valamint a Magyarország ellen indított hetes cikkely szerinti eljárást is fontosnak tartja.
Beszédében ezenkívül arról beszélt, Magyarországon aggasztó a média, a független igazságszolgáltatás, valamint a civil társadalom helyzete.
Az Európai Bizottságot a vitán a demokráciáért és jogállamiságért felelős ír biztos, Michael McGrath képviselte.
McGrath elmondta, hogy múlt héten járt először Magyarországon biztosi minősítésben, ami kapcsán egyeztetett a magyar kormánnyal, valamint ellenzéki szereplőkkel is
Kifejeztem aggályaimat a legfrissebb jogszabályi változásokról, ami a gyülekezési jogot befolyásolja – jelentette ki az ír biztos, aki hangsúlyozta, hogy az alapvető emberi jogok az Európai Unió Alapjogi Chartájában is szerepel a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a békés gyülekezéshez való jog.
A biztos szerint a magyar kormány az ún. gyermekvédelmi törvényt használja fel, hogy betiltsanak gyülekezéseket. Emlékeztetett, 2021-ben az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított a törvény miatt, ami folyamatban van, és ahhoz már 16 tagállam és az Európai Parlament is csatlakozott – hangsúlyozta.
Szerinte a törvény sérti az uniós jogszabályokat, azzal nem kompatibilis.
Az Európai Néppárt vezérszónoka a tiszás Tarr Zoltán volt. Tarr beszédét azzal kezdte, hogy ugyan furcsának hangozhat ebben a témában, de egy örömhírt hozott.
Az emberek fel merik vállalni, hogy elegük van és így valódi esély van arra, hogy változás legyen az országban – jelentette ki a Tisza EP-képviselője, aki szerint ezt mutatja az is, hogy a Fidesz szerinte kétségbeesetten kapkod és egyre agresszívabbá válik, mivel a kormány félti a hatalmát „és korrupcióval összeszedett vagyonát".
Deutsch Tamás, a jobboldali Patrióták Európárt vezérszónoka beszédét azzal kezdte, hogy a mai vita lassan már „az ezeregyedik vita az EP-ben" Magyarországról, miközben szerinte Európát ellepték az illegális migránsok, az európai gazdasági versenyképesség romokban, az elhibázott szankciós politika miatt pedig az egekben az infláció és az energiaárak.
Önök képesek egy újabb, Magyarországot támadó ócska politikai cirkusszal múlatni a csermely léptű időt
– fogalmazott Deutsch, aki szerint az egész vita komolytalan és egyben tragikus.
Deutsch szerint a magyar demokrácia jogállamiság köszöni szépen, jól van, miközben a gyermekek mindenek felett álló alkotmányos védelme további megerősítést kapott Magyarországon, ami szerinte helyes.
A gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődéshez való jognak elsőbbséget kell élveznie. A szexualitás öncélú ábrázolásának a megjelenítése pedig tilos. A magyar megoldás példaértékű
– jelentette ki a Fidesz EP-képviselője, aki ezután arról beszélt, Magyarországon lehet tüntetni és most is a gyülekezési jogukkal élnek a tüntetők.
Egy szó mint száz. Ha minden héten magyar vitát tartanak, ha minden hónapban Magyarországot gyalázó európai parlamenti határozatokat fogadnak is el, még ha a fejük tetejére is állnak, mi akkor is megvédjük a szabadságunkat, a nemzeti szuverenitásunkat, megvédjük a gyermekeinket, elutasítjuk az illegális migrációt és kitartunk a béke mellett, mert ez a magyarok akarata – zárta felszólalást Deutsch.
A Pride betiltása a gyerekekre hivatkozva újabb lap Putyin könyvéből, mondta el Tineke Strik, a Zöldek képviselője, aki a magyar hetes cikkes eljárás jelentéstevője az Európai Parlamentben.
Ha nem most, akkor mikor? Felszólítom a bizottságot és a tanácsot, hogy használják a hetes cikket most, és akadályozzák meg, hogy Orbán tovább rombolja az EU-t és túszként tartsa fogva a magyarokat
– mondta.
0 Megjegyzések