A vádlottak éveken keresztül embertelen körülmények között tartottak albérletükben egy kutyát, az ügyészség állatkínzás bűntett elkövetésével vádolja őket. Az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa az Indexnek elmondta: évente 500–600 bűncselekményt regisztrálnak és a börtönökben általában 6 és 14 között mozgott azoknak a fogvatartottaknak a száma, akiket állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek.
A Belügyminisztérium Bűnügyi Statisztikai Rendszere szerint Magyarországon az elmúlt időszakban évente nagyságrendileg mintegy 500–600 állatkínzás bűncselekményt regisztráltak. Az ügyeknek azonban csak egy része jut el a bírói szakba, mivel sok eljárás már a nyomozati szakaszban lezárul, valahol elakad az ügy, nem kerül sor vádemelésre.
Kevesen tudják, hogy azokban az esetekben, amelyek végül bíróság elé kerülnek, a vádlottak döntő többségét bűnösnek mondják ki, és különféle negatív jogkövetkezményeket alkalmaznak velük szemben
– mondta az Indexnek Vetter Szilvia. Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ vezetője hozzátette: az állatkínzással érintett állatok legnagyobb csoportját a kutyák alkotják.
A kutya csont és bőr volt, fele a rendes súlyának
A Szegedi Járásbíróságon indult büntetőperben állatkínzásért egy középkorú nő, fia és annak lakótársa került a vádlottak padjára. A vádirat szerint még 2017-ben került hozzájuk egy chip nélküli, zsemleszínű, keverék kutya, akit a közös albérletük udvarán tartottak.
KÉSŐBB P. ANDREA ELSŐRENDŰ VÁDLOTT ELKÖLTÖZÖTT, DE A KUTYÁT NEM VITTE MAGÁVAL, HANEM FIÁRA, P. MÁRKRA ÉS LAKÓTÁRSÁRA, SZ. FERENCRE BÍZTA. A MÁSOD- ÉS HARMADRENDŰ VÁDLOTT UGYANAKKOR NEM GONDOSKODOTT AZ EBRŐL.
A szerencsétlen állatot a vádlottak a lakóingatlan területén található hátsó zárt részben tartották egy döngölt földalapú, tetővel ellátott melléképületben, amelynek a bejárata nyitott volt. A kutyát a bejárathoz, egy földbe szúrt vasdarab csőhöz, egy 4 méter hosszúságú vaslánchoz kötötték ki.
Évekkel később, 2022-ben, amikor állatvédők rátaláltak a rossz bőrben lévő jószágra, a kutya lánca a vascső köré tekeredett, amiből csupán 50 centiméter maradt szabadon. A vádirat szerint „az állat takarmányozását, létfenntartásához szükséges életfunkcióinak biztosításához szükséges élelmet és vizet, valamint szabad és kielégítő mozgást az eb rövid láncon tartósan történő kikötözésével megakadályozták. Az állat testtömege a feltalálásakor 12–15 kg volt, ami az ideális testtömeg 50 százalékának felel meg, így az állat heveny kondíciójú kategóriába sorolható 40–50 százalékos testtömeg csökkenést szenvedett el”.
A MÁSODRENDŰ VÁDLOTT, P. MÁRK LEMONDOTT A TÁRGYALÁS JOGÁRÓL, ŐT A BÍRÓSÁG KÖZÉRDEKŰ MUNKÁRA ÍTÉLTE.
A középkorú anya, P. Andrea és Sz. Ferenc ellen folyó büntetőügyben a bíróság eddig öt tanút hallgatott meg, és a június 16-i tárgyaláson a bírónő újabb tanúkat kíván kihallgatni az ügyben.
Állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése miatt rendszeresen kerülnek börtönbe
Bár ritka, Magyarországon nem példa nélküli a letöltendő szabadságvesztés kiszabása állatkínzás miatt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) adatai szerint 2021 és 2023 között 6 és 14 között mozgott azoknak a fogvatartottaknak a száma, akiket állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. Az így kiszabott büntetések nagy részét börtön-, kisebb részben fegyházfokozatban hajtják végre.
Az elmúlt években több hasonló ügy is sajtónyilvánosságot kapott, tükrözve a társadalom fokozódó érzékenységét.
0 Megjegyzések