Nagyon súlyos börtönbüntetésre is számíthat az a személy, aki ellen egy bíróság jogerősen megállapítja, hogy bennfentes kereskedést követett el a tőzsdén. A bennfentes kereskedés lényege, hogy aki ezzel az eszközzel él, azt olyan információk birtokában teszi, mely információkat ismeretük ellenére sem szabadna felhasználnia. Ezzel ugyanis jogosulatlan előnyre tehet szert versenytársaival szemben, az általa okozott károkról nem is beszélve. Mint ismert, Magyar Péter esetében egy kiszivárgott hangfelvétel alapján felmerült a bennfentes kereskedelem gyanúja, mivel a felvételen elhangzott, hogy a Tisza Párt elnöke úgy játszadozik a tőzsdén, hogy olyan belsős információkat kap, amit amúgy nem kéne az embernek megkapnia.
Magyar Péter esetében a bennfentes kereskedelem gyanúja még tavaly év végén merült fel.
Az ügyben a Magyar Nemzeti Bank vizsgálatot indított és kérdéseket tett fel Magyarnak.
Aki ellen jogerősen megáll a bennfentes kereskedelem gyanúja, az akár öt év börtönbüntetést is kaphat.
Magyar Péter esetében a tőzsdei bennfentes kereskedelem témája egy kiszivárgott hangfelvétel miatt került az érdeklődés középpontjába. A titokban rögzített beszélgetés Magyar Péter volt barátnője, Vogel Evelin és a Tisza Párt pénztárnoka, Hanzel Henrik között zajlott. Vogel szóba hozta Magyar Péter részvényeit, és megjegyezte: a Tisza vezére azt mondta neki, hogy van kilencvenmilliója részvényekben. Itt azonban tett egy megjegyzést, szerinte Magyar Péter
úgy játszadozik a tőzsdén, hogy olyan belsős információkat kap, amit amúgy nem kéne az embernek megkapnia.
Vogel Evelin szavai alapján felvetődött, hogy Magyar akár bűncselekményt követhetett el. Még tavaly december elején derült ki, hogy bennfentes kereskedelem és hűtlen kezelés gyanújával feljelentés érkezett a Nemzeti Nyomozó Irodához.
Új fordulat az ügyben, hogy Magyar Péter megfenyegette a Magyar Nemzeti Bank az ügyben vizsgálódó munkatársát.
De mi is az a bennfentes kereskedelem?
A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a kereskedés folyamatos 9 órától 17 óráig. 17 órakor még nem zárul le a kereskedés, az azt követő lezárás szakasz – megfelelő feltételek teljesülése esetén – 17.20 percig tart kereskedési napokon. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban folyamatosan zajlik a megbízások párosítása, melyekből megszületnek az ügyletek, amennyiben azok árai egymást átfedik és az ügylet megkötése nem ütközik egyéb (pl. mennyiségi) korlátba sem.
Azt ugyanakkor számtalan dolog befolyásolja, hogy az eladási, illetve vételi döntéseket milyen információk alapján hozzák meg a tőzsdén ügyletelők a kereskedési idő alatt, előtt és után, részben támaszkodva a halasztott elszámolás rendszerére. Az is legalább ennyire izgalmas és összetett kérdés, hogy egy részvény árát mi befolyásolja a kereskedés időszaka alatt, vagy akár az követően. Ezen a ponton egyetlen elemet emelünk ki a kereskedési döntések közül, ez pedig a bennfentes kereskedelem túlzás nélkül nemzetközi szinten is üldözött mumusa,
mely aránytalan előnyökhöz juttathatja az azzal élőket, valamint óriási károkat is okozhat, és alááshatja a tisztességes értékpapír-kereskedelem iránti bizalmat.
Mint a fenti vázlatból is látható, a bennfentes kereskedésre mód nyílhat akkor, ha valaki ezt a tilalmat megszegve, a halasztott elszámolási ciklus kínálta lehetőségbe kapaszkodva, a nyilvánosság számára még nem elérhető információk birtokában elad vagy vesz értékpapírokat, mert megalapozottan számít arra, hogy azok értéke számára kedvezően nőni vagy csökkenni fog.
Ez viszont egyértelműen piaci visszaélésnek számít, aminek súlyos következményei lehetnek.
A bennfentes kereskedelmet a magyar jogrendszer is nagyon komolyan veszi. A Btk.-ban külön rendelkezés szól annak büntetési tételeiről: a 410. § (1) szerint "aki
a) bennfentes információ felhasználásával saját vagy más nevében a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, megbízást visszavon vagy módosít, ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít,
b) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást vagy másokat a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kötésére, ügyletkötésre vonatkozó megbízás adására, visszavonására vagy módosítására, ajánlat rögzítésére, visszavonására vagy módosítására hív fel, vagy bír rá, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
A büntetési tétel öt évre is emelkedhet, amennyiben az elkövető státusza a Btk.-ban nevesített eseteket lefedte az elkövetés idején.
A bennfentes kereskedéssel megvalósított, részvényre vagy más értékpapírra megkötött ügylet látszólag szabályos, formai alakzatát tekintve rendben lévőnek tűnik. Ám jogszerűtlensége épp abban rejlik, hogy aki ezzel az eszközzel él, azt olyan információk birtokában teszi, mely információkat ismeretük ellenére sem szabadna felhasználnia. Ezzel ugyanis jogosulatlan előnyre tehet szert versenytársaival szemben, az általa okozott károkról nem is beszélve.
Nagyon kiborult Magyar Péter
Magyar Péter esetében a jegybank még februárban indította el a vizsgálatot a bennfentes kereskedelem ügyében. A téma akkor kapott újbóli figyelmet, amikor februárban Gulyás Márton a Partizánban rákérdezett erre Magyar Péternél. Magyar Péter kikérte magának már a kérdést is, és emelt hangon, idegesen, magából kikelve tagadta, hogy köze lett volna ilyen bűncselekményhez. Sőt! A Tisza Párt vezetője annyira szerette volna igazát bizonyítani, hogy másnap külön Facebook-posztot szentelt ennek a témának, megfenyegetve az újságírókat, hogy aki bennfentes kereskedelemmel vádolja, azt rágalmazás miatt feljelenti.
Brüsszel Péter idegben!Gulyás Marxi megkérdezte Magyar Pétert, hogy volt-e része bennfentes kereskedelemben. Erre Brüsszel Péternek teljesen elgurult a gyógyszere, elkezdett kiabálni és arra célzott, hogy ezzel vége az interjúnak. Ami ennél is durvább, arra utalgatott, hogy az általa csodált és követendőnek tartott Nyugaton ezért újságírók már börtönbe mentek volna. Nehéz ezt nem fenyegetésnek tekinteni!
Posted by Bohár Dániel - Riporter on Tuesday, February 11, 2025
Pár nappal később érkeztek az első hírek arról, hogy bennfentes kereskedelem miatt eljárás indult Magyar Péter ellen. Az akkori sajtóhírek szerint 2023. július 21-én, pénteken este tőzsdezárás után Mészáros Lőrinc cége, az Opus részvény-visszavásárlási akciót jelentett be, ami jelentősen növelte a részvények árfolyamát.
Ugyanezen a napon
Magyar Péter az összes egyéb részvényét eladta, és tőzsdezárás előtt, délután három órakor csak Opus-részvényeket vásárolt több tízmillió forint értékben.
Az ezt követő héten hétfőn tőzsdenyitás után pedig emelt árfolyamon az összes Opus-részvényét eladta, és jelentős, sokmilliós haszonra tett szert.
A tranzakció azért érdekes, mert Magyar Péter ugyanebben az időszakban a Bankholding, azaz Mészáros Lőrinc bankjának felügyelőbizottsági tagja volt, ez a tény pedig felveti annak a lehetőségét, hogy előzetes információi voltak arról, mikor kell olcsón Opus-részvényeket vásárolnia, amelyeket később drágábban adhat tovább.
Később Magyar Péter nem tagadta a HírTV-nek, hogy valaha vett volna Opus-részvényeket, azt azonban nem árulta el, hogy mennyit és mikor. A HírTV riporterének azt azonban elárulta, hogy többek között OTP-részvényt is vásárolt, de állítása szerint bűncselekményt nem követett el. Beszélt arról is, hogy a magyar embereknek semmi közük ahhoz, hogy 5 vagy 10 éve mit csinált.
Az utóbbi mondat annak fényében érdekes, hogy Magyar korábban azt mondta, hogy minden politikus esetében 20 évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatot fog indítani.
Csütörtökön az is kiderült, hogy az Index birtokába került a kérdéssor, amelyet a jegybank a törvényes eljárás részeként juttatott el Magyar Péterhez. A jegybank első kérdése a következő volt:
„Kérem, nyilatkozzon arról, hogy 2023. július 21-én miért adott tőkepiaci megbízásokat Opus-részvényre – itt a jegybank szakemberei még az ISIN-számot is feltüntetik –, illetve milyen információ, adat, elemzés alapján kereskedett aznap? Miből fedezte a tranzakciókat?”
Ezután az MNB rákérdezett arra is, hogy Magyar Péter 2025. február 13-i Facebook-posztjában miért állította, hogy nem is vett és nem is adott el részvényt, miközben a dokumentált tranzakciók ennek ellentmondanak. Egy újabb kérdés pedig arra irányult, hogy mire alapozta kijelentését, miszerint „az Index-cikk full kamu”.
Az újabb fejlemények szerint a politikus 2025. április 22-én, 17:01-kor indított telefonhívásában kifogásolta a jegybank írásbeli nyilatkoztató végzésében foglalt határidőt. A Magyar Nemzeti Bank a kérdéseket már 2025. március 19-én megküldte az érintett részére, a küldeményt csak április 14-én vették át, a válaszadási határidő április 22-én járt le. Bár az ügyintéző tájékoztatta a betelefonálót arról, hogy jogi képviselője határidő-hosszabbítási kérelmet nyújtott be, a politikus indulatosan kérte számon a jegybank munkatársán a határidőt – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A dokumentum pontosan dokumentált tranzakciókat tartalmaz, dátumokkal, megbízási számokkal, részletesen bemutatva, hogy a politikus mikor és milyen részvényeket vásárolt – külön kiemelve a 2023. július 21-i OPUS-részvényügyleteket. Magyar Péternek pedig tételesen össze is gyűjtötték, hogy milyen tranzakciók után érdeklődnek.
Lényeges annak tisztázása, hogy Magyar 2023 júliusában találkozott-e, vagy kapcsolatban állt-e olyan személlyel, aki a részvény kibocsátójához köthető, illetve aki kapcsolatban áll a kibocsátó valamely vezető beosztású személyével – ahogyan azt a jegybank is konkrétan megfogalmazta a Magyar Péternek címzett kérdéssorában.
(Origo)
0 Megjegyzések