Április 3-án jelentette be a kormány, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A szervezet arra kérte Budapestet, hogy terjessze fel aggályait a közgyűlésükön.
A Nemzetközi Büntetőbíróság egy csütörtöki közleményében arra ösztönözte Budapestet, hogy az aggályait tárja a szervezet közgyűlése elé, és folytassanak konstruktív párbeszédet azokról. Emellett sajnálják, hogy a magyar kormány felmondja a Római Statútumot. A döntés gyengíti a szervezet azon törekvését, hogy elszámoltassa a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények felelőseit – ír a közleményről a 24.hu, a francia Le Monde alapján.
Az izraeli miniszterelnök magyarországi látogatása a világsajtóban is központi téma lett az elmúlt napokban, mivel 2024 novemberében Netanjahu ellen elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), ugyanakkor a magyar kormány többször jelezte, hogy nem tartja érvényesnek a parancsot, és nem is hajtja azt végre.
A kormány csütörtökön kezdeményezte Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), mivel az szerinte egy „politikai bírósággá vált” – jelentette be Gulyás Gergely. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint pedig Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter felel a kilépési folyamat megindításáért.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban elmondta, hogy az izraeli miniszterelnököt azért nem tartóztatták le, mert „nem szoktuk letartóztatni a vendégeket. Nem akartuk letartóztatni, mert Izrael a barátunk” – jelentette ki.
0 Megjegyzések