A világ bármely repterének forgalmát tudnák irányítani a HungaroControl szakemberei az új digitális központból. A projekt azért volt fontos, hogy a Budapest Airport irányítótornyának tervezett felújítása idején is zökkenőmentes legyen a reptér egyre bővülő forgalom melletti működése. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, a Liszt Ferenc Repülőtér 3-as termináljának alapkövét idén leteszik.
Nem titok, az első kérdésem az volt az igazgató úrhoz, hogy áramkimaradás esetén mi történik a toronnyal, mert ez most fontos kérdés – kezdte a HungaroControl Zrt. távoli digitális toronyirányítási rendszerének (mirTWR) átadásán tartott üdvözlőbeszédét Nagy Márton, a hétfőn az Ibériai-félszigetet érő áramszünet légiközlekedésre gyakorolt hatásaira utalva. A nemzetgazdasági minisztert megnyugtatta Túri Ferenc vezérigazgató, aki szerint az egész rendszert saját szünetmentes áramforrások támogatják.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a HungaroControl mára a nemzetközi légi közlekedés egyik megkerülhetetlen fontosságú szereplője. A munkája hálátlan, hiszen ha teszi a dolgát, az senkit nem érdekel, ám ha baj van, akkor rögtön a címlapra kerül.
Nagy Márton sem hazudtolta meg a vélekedést, hiszen beszédében arra szólította fel a társaságot és vele párhuzamosan a szintén többségi állami kézben lévő Budapest Airportot, hogy úgy készüljenek fel a nyári légiközlekedési forgalmi csúcsra, hogy elkerülhetők legyenek a tavalyi nyaralószezont megkeserítő járatkésések a budapesti repülőtéren.
Nagy Márton szerint abban, hogy a magyar gazdaság gazdaság lassan magára talál, és így idén 2,5 százalék körüli, jövőre 4,1 százalékos növekedés várható, a turizmusnak, így a légiközlekedésnek jelentős szerepe van.
A turizmus stabilan 4-5 százalékos növekedése jelentősen hozzájárul a gazdasághoz. „A turizmussal nincsen baj, mert évről évre csúcsokat dönt, tavaly 17,6 millió utast fogadott a repülőtér, ami 2023-hoz képest 3 milliós növekedést jelent, így a 2019-es csúcsot is túlszárnyaltuk már” – emlékeztetett a miniszter.
De a reptér az üzleti, gazdasági életben is fontos, hiszen Budapest példátlanul nagy cargo-forgalmat is lebonyolít. Tavaly már háromszázezer tonna árut kezelt a repülőtér, ami több mint 50 százalékos növekedés 2023-hoz képest.
A le- és felszálló gépek mellett az átrepülő gépeket is kezelnie kell a HungaroControlnak. A miniszter szerint tavaly 1,144 millió gépet kezeltek a légiirányítók, ennyi járat érintette a hazai légteret.
A miniszter szerint a következő elvárás a 20 milliós utaslétszám elérése a korábban várt 2030 előtt bekövetkezhet,
ezért van szükség a Liszt Ferenc Repülőtér 3. termináljának felépítésére, amelynek alapkövét Nagy Márton szerint még az idén leteszik.
A további hazai repterek fejlesztése is napirenden van, azok is sorra kerülnek – ígérte a miniszter.
A kapacitásokat úgy kell kiépíteni, hogy az ne legyen akadálya a bővülésnek. Ebben a tekintetben a gazdasági miniszter szerint a HungaroControl tudatosan épít, tíz év alatt mintegy százmilliárd forint volumenű beruházást kívánnak még végrehajtani.
A fejlesztések révén a reptér és a HungaroControl együttes, összehangolt működése garancia lehet a magyar légiközlekedés további fejlődésére. A kormány ehhez minden támogatást megad, de ezért azt kérjük, hogy minden rendben működjön – jelezte a miniszter.
Az uniós társfinanszírozással 8 milliárd forintos beruházással megvalósuló mirTWR a világon egyedülálló, rendkívül újszerű fejlesztés. A projektet bemutató HungaroControl-vezérigazgató, Túri Ferenc arról beszélt, hogy a fejlesztéssel kapcsolatban helyszíni kötöttségek nélkül tudnak repülőtéri előtéri forgalmat irányítani. Ez lényegében egy kisvárosnyi méretű forgalom folyamatos mozgatását teszi lehetővé. Hasonló fejlesztések máshol is vannak a világban, de akkora rendszer nincs, amelyik egy Budapest Airport komplexitású repülőteret tud irányítani.
A fejlesztéssel a HungaroControl az első olyan szolgáltató a világon, amely nemcsak a légteret tudja távolról irányítani – a magyarországi központból zajlik a koszovói légtér irányítása –, hanem arra is képessé vált, hogy pusztán digitális úton távolról irányítson bármely repülőteret a világban.
„A HungaroControl állami feladatot lát el, ám a működését a légitársaságok, végső soron pedig az utasok fizetik. Ezért komoly a felelősségünk, hogy jól használjuk fel a pénzeket” – mondta a vezérigazgató.
Ami a fejlesztés szükségességét adta, hogy a Budapest Airport irányítótornyát két-három év múlva fel kell újítani. Amíg a torony nem működhet, az új rendszerrel lehet megoldani a reptér zavartalan működését. Túri Ferenc szerint az ma még kérdés, hogy öt-hat év múlva, amikor elkészül a felújított irányítótorony, akkor hogyan zajlik a reptéri forgalom irányítása.
A szakember leginkább egy mixelt megoldást vár, ahol a légiirányítók részben visszaköltöznek a toronyba, s így a fizikai észlelés is megmarad. Az új központban a reptér forgalma egy videófalon jelenik meg, az összes fontos adattal.
A vezérigazgató szerint a fejlesztésekben nagy segítséget jelent, hogy a cég és a reptér is állami tulajdonban van, hiszen így valódi partnerként, egy asztalnál ülve tudják megbeszélni azt, hogy miként valósuljon meg a fejlesztés.
„Mi nem magunknak, hanem a Budapesti Airportnak fejlesztünk, elsődleges kötelességünk, hogy a repülőtér forgalmát segítsük, ne akadályozzuk”
– mondta a vezérigazgató, aki szerint kihívás a gyors forgalomnövekedés – hétfőn 420 le- és felszálló repülőt kezeltek, ami 25 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest.
A Budapestre Airport hatalmas infrastruktúrafejlesztéseket tervez a jövőben, erre a HungaroControlnak is fel kell készülnie – mondta a vezérigazgató.
0 Megjegyzések