Bagdy Emőke: Félelmet válthat ki a gyermekek körében a pride

A klinikai szakpszichológus szerint kiszámíthatatlanok a következmények, ha egy gyermek részt vesz a pride-on. 

A pride által kiváltott hatásra eddigi ismereteim szerint nincsenek tudományosan megalapozott hatásvizsgálatok. Általános „gyermek” sincs, csak különböző korúak, és fejlődésük szintjétől függ, hogyan reagálhatnak – mondta a Mandinernek Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus. Mint jelezte, ha egyáltalán a szülei révén tud a gyermek a pride-ról, a véleménye nem mérvadó, mert a szüleit és a környezetét szajkózza, s úgy látja a pride minden történését, ahogy a környezete.

Érzelmi hatás szempontjából azonban a szélsőséges ingerek, a szokatlan látvány, a gomolygó emberáradat félelmet, riadalmat válhat ki

– tette hozzá.

A szakember ismertette: az óvodásokkal kapcsolatban ismert, hogy a cirkuszt, bohócokat, a más kinézetű, a normálistól és egyértelműtől eltérő, számukra értelmezhetetlen külsejű embereket sokszor elemi félelemmel utasítják el.

Ez az első reflexük, de lehetséges a hozzászoktatás. A kedvencük mégiscsak az emberalakok és állatok képein alapuló élmény. Itt azonosulhatnak a szereplőkkel. A pride előbb generál félelmet, mint vonzalmat. Persze kérdés, hogyan kerülhet a gyermek tízéves korig a pride-ra. Mit hall róla? Ki viszi oda? Törődnek-e a szülők azzal, hogy elrendezzék a kiváltott hatást a gyermek lelkében? Mindez kétséges

– mutatott rá az országszerte ismert pszichológus.

Úgy véli, hogy a polgárpukkasztó ellenállás, a szabályoktól eltérő viselkedés késztetése kiviheti a pride-ra a kamaszt. A következmények kiszámíthatatlanok: hogy milyen hatásokba sodródik, hogy mi történik vele, akár a droggal való találkozás révén, akár a szabadosságot tükröző viselkedés láttán. A kamasz egész előtörténete reagál ilyenkor, nem csak azok az órák számítanak, amelyeken a pride-hatást átéli.

Az érett ifjúkorban, amit a hagyományosan a 20–25 éves kor közé tettek, de ma már kihúzódik harmincéves korig is, a reagálás már individuális, a pride ideológiájához való viszony szerint különbözik: lehet elutasítás, tolerancia vagy akár lehet egyetértő, együttérző ideológiai azonosulás is

– fejtette ki Bagdy Emőke.

Hozzátette: a társadalmi norma a közvéleményi szabályozás útján a nemi viselkedés szabadságát a szélsőségekig feszítve akár a szabadosságig terjedően elfogadja vagy közömbösen reagál, netán direkt módon elutasítja – ezek mentén jelennek meg a pride-dal kapcsolatos emberi vélekedések. A normaképzés hatalma és a véleménybeli odatartozás nyomása hatalmas erő.