Svéd miniszterelnök: „Svédország nem áll háborúban, de ez nem is béke”

„Svédország nem áll háborúban, de ez nem is béke” – mondta Ulf Kristersson miniszterelnök, miközben országa a történelem során először hadihajókat küld a Balti-tengerre. A svéd fegyveres erők bevetésének célja az, hogy csökkentsék a tenger alatti kábelek elleni feltételezett szabotázsok lehetőségét.

Az ország bejelentette, hogy akár három hadihajóval és egy megfigyelő repülőgéppel is hozzájárul a NATO azon erőfeszítéseihez, amelyek célja a kritikus infrastruktúrák és Oroszország „árnyékflottájának” megfigyelése. A szövetség igyekszik egyre intenzívebben védekezni a víz alatti infrastruktúrák szabotázsa ellen.
 
Ulf Kristersson az észak-svédországi Sälenben tartott háromnapos biztonságpolitikai konferencia nyitónapján beszélt a közelmúltban történt balti-tengeri tenger alatti kábeltörésekről, és kijelentette: „az ellenséges szándék nem zárható ki”.

A hibrid támadások és a proxyháborúk közepette mondta azt a svéd kormányfő – idézve Irán állítólagos esetét, hogy svéd bandák tagjait használja fel bűncselekmények elkövetésére –, hogy nem állnak háborúban, de béke sincs. Ugyanis „az igazi béke szabadságot és az országok közötti súlyos konfliktusok hiányát követeli meg. Mi és szomszédaink azonban ki vagyunk téve a hibrid támadásoknak, amelyeket nem robotokkal és katonákkal, hanem számítógépekkel, pénzzel, dezinformációval és a szabotázs veszélyével hajtanak végre” – mondta.

Azt is bejelentette, hogy Svédország egy ASC 890 felderítő repülőgépet és akár három hadihajót is küld a kritikus területre, ami „az első alkalom, hogy Svédország fegyveres erőket vet be a saját közvetlen térségünkben”.

Az Eagle S nevű hajó elleni nyomozással kapcsolatban, amely a gyanú szerint a múlt hónapban megrongált egy Finnország és Észtország közötti kábelt, úgy fogalmazott: a NATO „készen áll a segítségre”, egy svéd tengeralattjáró-mentőhajó a helyszínen van, és egy horgonyt is visszaszerzett.

„Svédország nem von le elhamarkodott következtetéseket, és nem vádol senkit szabotázzsal nagyon nyomós indokok nélkül. A munka folytatódik, és a nemzetbiztonsági tanácsot folyamatosan tájékoztatjuk”. Hozzátette ugyanakkor: „de mi sem vagyunk naivak. A biztonsági helyzet és az a tény, hogy a Balti-tengeren újra és újra furcsa dolgok történnek, szintén arra enged következtetni, hogy az ellenséges szándékot nem lehet kizárni.
 
„Aligha feltételezhető, hogy egy hajó véletlenül és anélkül, hogy észrevenné, több mint 100 kilométeren keresztül húzza a 300 méteres lánccal ellátott horgonyt, és nem fogja fel, hogy ezzel kárt okozhat” – említett egy „furcsa dolgot”.

Svédország a GDP 2,4 százalékát adja a NATO-nak, ez az arány három éven belül 2,6 százalékra fog nőni. A polgári védelemre fordított kiadások 2030-ig összesen 37,5 milliárd svéd koronára (2,75 milliárd font) nőnek, és folyamatban van egy új nemzeti kiberbiztonsági központ építése is.