Megemeli a bankadót és a költségvetési hiánycélt a kormány – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki ezt a vártnál gyengébb növekedéssel és a kormány gazdaságot támogató intézkedéseivel indokolta. Bejelentette azt is, hogy jövőre a 14. havi nyugdíjból egyheti összeget kapnak meg a nyugdíjasok.
Sem idén, sem jövőre nem csökkenti a költségvetési hiányt a kormány, ugyanakkor a költségvetés stabilitása érdekében megemeli a bankadót – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a minisztérium épületében tartott háttérbeszélgetésen hétfő este.
Költségvetési hiány: stagnálni fog idén és jövőre is
A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy három feltételt tűzött maga elé, az egyik, hogy a hiány minden évben csökkenjen, hogy az államadósság fenntartható módon mozogjon, illetve az EDP-eljárásnak való megfelelés.
A költségvetésnek szembe kell néznie azzal, hogy a gazdaság idén 0,5 százalékkal, jövőre 3,1 százalékkal növekszik
– részben ezzel indokolta, hogy miért nem csökkenti tovább a hiányt a kormány. Tavaly 4,9 százalék volt a deficit, amit idén 4,1 százalékra tervezett mérsékelni, ám most ezt emelte 5 százalékra és jövőre is ezen szinten tartaná.
Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi hiány is növekedik, az eddigi 4774 milliárdról 5055 milliárd forintra, a 2026-ban pedig 5445 milliárd forintra.
A magasabb finanszírozási igény miatt a jövő év elején devizakötvény kibocsátásra lesz szükség. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb növekedés nem a fogyasztási oldalon jelenik meg, hanem a vállalatoknál, a költségvetés áfabefizetései is ezt tükrözik. Szerinte a vállalatok profitrátája esett össze az utóbbi időben és ez csapódik le az önkormányzatok finanszírozásában is.
A 14. havi nyugdíjból egy hetit kifizeti a kormány
A másik fő szempont, hogy a költségvetés a gazdaságnak is szeretne segíteni, emiatt több intézkedésről döntöttek, ilyenek az adócsökkentések, illetve a 14. havi nyugdíj kifizetése.
Bejelentette azt is, hogy 2026-ban plusz egy heti nyugdíjat fizetnek ki a nyugdíjasoknak.
Szerinte ezek végrehajtása nagy dolog a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor nincs gazdasági növekedés. Emiatt a költségvetés hiány is magasabb, de teljesíteni kell az elvárásokat. Az államadósság ugyancsak nem módosul, jövőre és utána is 73,5 százalékos lesz a GDP-arányában, ebben idén a forint, jövőre pedig a nominális GDP fog segíteni. Attól nem tart Nagy Márton, hogy a hitelminősítők ezt negatívan értékelnék, a Moody's idáig is 5 százalékos költségvetési hiányt prognosztizált.
Zárolja a tartalékokat a kormány és megduplázza a bankadót
Ahhoz, hogy valóban 5 százalék alatt legyen a hány és ne haladja meg, ahhoz két feltétel kell. Az egyik az általános tartalékok zárolása, a 190 milliárdot nem lehet elkölteni.
A másik a bankadó megemelése, úgy látják, hogy a bankok jövedelmezősége nagyon magas, a tőkearányos megtérülés 18-19 százalékos, az adózás utáni eredmény 1500 milliárd fölött várható
Jelenleg 180 milliárdot várnak idén bankadóból, 360 milliárd, de a fele leírható. Erről még a kormány nem döntött, de az alábbi bontásban történne a bankadó emelése Nagy Márton javaslata alapján:
- a 20 milliárd forint meg nem haladó rész 2025-ben 7 százalék volt, 2026-ban 8 százalék lett volna, ehelyett 10 százalék lesz a miniszter javaslata alapján
- a 20 milliárd forint feletti rész 18 százalék jövőre 20 százalék lett volna, ez 30 százalékra emelkedik
- az állampapír vásárlási lehetőség ezzel párhuzamosan 50 százalék lett volna jövőre is, ez azonban csökken 30 százalékra.
A miniszter szerint nemzetközileg is kimagasló a bankszektor tőkearányos megtérülése, csak két ország tudott a magyarnál magasabb roe-t felmutatni, Ciprus és Litvánia.
Nagy Márton a bankadó emelése kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy van egy ideológia különbözőség a Fidesz és a Tisza Párt között. A Tisza ugyanis kivezetné a bankadót, ezzel szemben a kormány épp megduplázza, írta a vg.hu.
.jpg)
0 Megjegyzések