🔥 Karácsonyék fittyet hánynak a drogprevencióra

Élesen szembemegy a főváros drogstratégiája a kormány által elfogadott nemzeti drogellenes stratégiával, mert elveti a zéró tolerancia elvét és kevés hangsúlyt fektet a prevencióra, valamint a teljes felépülésre – mutatott rá Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. A szakember szerint a sikeres prevencióval rengeteg erőforrást takaríthatna meg az állam, amihez a főváros által erőltetett ártalomcsökkentés nem járul hozzá. Ennek fogalmát Karácsonyék tévesen értelmezik, mivel ők nem a szakmailag indokolt, súlyos szerhasználók esetében alkalmaznák, hanem az alkalmi fogyasztóknál.

A fővárosi drogstratégia nem próbálja meg kezelni a szerfogyasztást és élesen szembemegy az irányadó drogpolitikával – hívta fel a figyelmet Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Hozzátette, Karácsonyék szakmailag megkérdőjelezhető színvonalú stratégiája a zéró toleranciát elveti, a prevenció elsődlegessége és a teljes felépülés-központú kezelés pedig aránytalanul kis súllyal jelenik meg benne.

A bevizsgálás bűncselekménnyé fajulhat

A stratégiai igazgató kijelentette: a fővárosi stratégiában megjelenő drogbevizsgáló szolgáltatás, illetve a felügyelt kábítószer-használatot kínáló belövő szobák a jelenlegi jogszabályok szerint megvalósíthatatlanok. A jogi helyzet a kábítószer fogyasztásával, tartásával, termelésével és kereskedelmével kapcsolatban is egyértelmű, vagyis

amikor a drogbevizsgálás során a drogot visszaadják a bevizsgálást kérő személynek, az már a kábítószer átadásának, azaz bűncselekménynek minősül.

Ráadásul aki passzívan vagy tevőlegesen segédkezik, vagy részt vesz a kábítószer használatában, az automatikusan bűnsegéddé válik. Ez vonatkozik a javasolt belövőszobákban működő szakemberre is, aki arra vigyáz, hogy a droghasználó ne kerüljön akut életveszélybe – szögezte le a szakértő.

Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a kábítószer-kereskedelem csakis szándékosan követhető el, gondatlanságból nem. Az elkövetőnek tisztában kell lennie vele, hogy a szóban forgó anyag kábítószernek vagy bódító hatású szernek minősül, amikor felkínálja, átadja, forgalomba hozza vagy kereskedik vele. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi drogstratégiában szereplő javaslatoknak automatikusan elvetendőnek kellene lenniük, mégis helyet kaptak és elfogadták őket. Ennek két oka lehet: az egyik a gondatlanság, azaz a döntéshozók el sem olvasták a szöveget, vagy valamiféle lehetőséget láttak a jogszabályok áthágásában – vonta le a következtetést Téglásy Kristóf.

Tévesen értelmezett ártalomcsökkentés

A másik elvi gond az ártalomcsökkentés túlhangsúlyozásával, illetve annak téves értelmezésével van. Az ártalomcsökkentés megjelenik a nemzeti drogellenes stratégiában is, elsősorban a súlyosan függő intravénás szerhasználók és a börtönökben alkalmazott kezelési programok esetében.

A téves értelmezés ott érhető tetten, hogy a fővárosi stratégia nem ezeket a szerhasználókat tekinti az ártalomcsökkentés célcsoportjának, hanem azokat a jellemzően fiatal embereket, akik egy-egy buliban alkalomszerűen vagy először használnak kábítószert.

Nekik nem drogbevizsgálásra, hanem prevencióra van szükségük, és nem a szombat éjjeli buliban, hanem jóval előtte. Így amikor megkínálják őket, a releváns információk birtokában tudnak dönteni és nemet mondani a drogra.

 

Karácsonyéknak nem fontos a prevenció

Ezentúl a sikeres megelőzésnek köszönhetően kevesebb erőforrásra lesz szükség, azaz kisebb teher nehezedik az egészségügyi, szociális és gazdasági rendszerekre. Drogfogyasztás nélkül az emberek elkerülhetik a kábítószer miatt felmerülő problémák negatív következményeit, és egészségesebb, boldogabb életet élhetnek. Az ártalomcsökkentő megközelítések viszont nem szüntetik meg a probléma forrását, csupán annak következményeit enyhítik.

A Karácsonyék által elfogadott megfogalmazás szerint az ártalomcsökkentés célja „nem a teljes absztinencia elérése, hanem az egyén védelme és személyes fejlődésének támogatása”. Ez szembemegy a nemzeti drogellenes stratégiában meghatározott teljes felépülés-központú kezeléssel, amelynek célja a szenvedélybetegek fizikai, mentális egészségének helyreállítása és társadalmi reintegrációja. Ezenfelül a prevenció fenntarthatóbb megoldás, mivel hosszú távon kevesebb beavatkozást igényel – mutatott rá a DKI stratégiai igazgatója. Leszögezte:

a fővárosi drogstratégia jogilag erősen megkérdőjelezhető javaslatokat tartalmaz, forrásmegjelölés nélkül az abban szereplő intézkedések eleve halálra vannak ítélve, és súlyos szakmai félreértelmezésen, valamint aránytalan hangsúlyeltolódáson alapulnak.

(MNO)