A kormánypártok magabiztosan vezetnek a pártok versenyében, míg Magyar Péter elutasítottsága jelentősen nőtt az elmúlt egy hónapban – állapítható meg a Századvég decemberi közvélemény-kutatásából.
Változatlan a kormánypártok fölénye
A
politikai szempontból aktív (választási részvételüket biztosra vagy
valószínűre ígérő) magyar lakosság körében 40 százalékon áll a
Fidesz-KDNP pártszövetség, amelyet a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA)
követ 31 százalékkal. A pártok rangsorában harmadik helyen a Magyar
Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) áll 7 százalékkal, a Mi Hazánk Mozgalom
támogatottsága 6 százalék. Ebben a közegben a Demokratikus Koalíció, a
Momentum és az MSZP nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, míg a
bizonytalanok hányada 7 százalék.
Ha kizárólag a biztos
pártválasztók preferenciáit tekintjük, egy most vasárnap esedékes
országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP a szavazatok 42, a TISZA 34
százalékára számíthatna. Az MKKP-ra és a Mi Hazánkra a politikailag
aktív, pártot választó népesség 7-7 százaléka, a Demokratikus Koalícióra
5 százaléka voksolna. A Momentum és az MSZP támogatottsága ezen a
bázison 3, illetve 1 százalék.
Növekszik a bizalmatlanság Magyar Péterrel szemben
Tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben több vitatható – és jelentős sajtóvisszhangot kiváltó – politikai akció és botrány kapcsolódott a Tisza Párt elnökéhez, a felmérés kitért Magyar Péter személyének megítélésére is. Magyar agresszíven lépett fel egy gyermekotthon dolgozóival szemben, egy vita hevében arrébb lökte a kormánypárti Menczer Tamást, továbbá – a közelmúltban nyilvánosságra került hangfelvételek tanúsága szerint – többek között saját támogatóit, európai parlamenti képviselőit, illetve a sajtó munkatársait becsmérelte.
A kutatási adatok rávilágítanak arra, hogy az említett botrányok érezhetően ártottak Magyar Péter megítélésének. Fontos hangsúlyozni, hogy Magyar kedveltségi indexe (amelyet a kedvező és kedvezőtlen vélemények különbségeként kapunk) a teljes vizsgált időszakban – szeptembertől decemberig – a negatív tartományban mozgott, vagyis a politikusról kedvezőtlenül vélekedők hányada meghaladta a pozitív véleményt formálók arányát.
Ezenfelül novemberben a
megkérdezettek 42 százaléka pozitívan, 54 százaléka negatívan
nyilatkozott Magyar Péter személyéről (kedveltségi index: mínusz 12
százalék), míg decemberben a politikusról kedvező véleményt alkotók
tábora 39 százalékra csökkent, a kedvezőtlenül vélekedőké pedig 57
százalékra nőtt (kedveltségi index: mínusz 18 százalék). Világosan
látható tehát, hogy a közelmúlt eseményei számottevő, 6 százalékpontos
csökkenéshez vezettek a Tisza Párt vezetőjének kedveltségi indexében.
CATI-módszer,
n=1000, politikai szempontból aktív, felnőtt magyar lakosság körében
(politikai szempontból aktív = választási részvételüket biztosra vagy
valószínűre ígérők), adatfelvétel: 2024. december
0 Megjegyzések