🔥 Első helyen a Fidesz-KDNP, egyre többen fordulnak el Magyar Pétertől

A kormánypártok magabiztosan vezetnek a pártok versenyében, míg Magyar Péter elutasítottsága jelentősen nőtt az elmúlt egy hónapban – állapítható meg a Századvég decemberi közvélemény-kutatásából.

Változatlan a kormánypártok fölénye

A politikai szempontból aktív (választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérő) magyar lakosság körében 40 százalékon áll a Fidesz-KDNP pártszövetség, amelyet a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) követ 31 százalékkal. A pártok rangsorában harmadik helyen a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) áll 7 százalékkal, a Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága 6 százalék. Ebben a közegben a Demokratikus Koalíció, a Momentum és az MSZP nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, míg a bizonytalanok hányada 7 százalék.

Ha kizárólag a biztos pártválasztók preferenciáit tekintjük, egy most vasárnap esedékes országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP a szavazatok 42, a TISZA 34 százalékára számíthatna. Az MKKP-ra és a Mi Hazánkra a politikailag aktív, pártot választó népesség 7-7 százaléka, a Demokratikus Koalícióra 5 százaléka voksolna. A Momentum és az MSZP támogatottsága ezen a bázison 3, illetve 1 százalék.

Növekszik a bizalmatlanság Magyar Péterrel szemben

Tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben több vitatható – és jelentős sajtóvisszhangot kiváltó – politikai akció és botrány kapcsolódott a Tisza Párt elnökéhez, a felmérés kitért Magyar Péter személyének megítélésére is. Magyar agresszíven lépett fel egy gyermekotthon dolgozóival szemben, egy vita hevében arrébb lökte a kormánypárti Menczer Tamást, továbbá – a közelmúltban nyilvánosságra került hangfelvételek tanúsága szerint – többek között saját támogatóit, európai parlamenti képviselőit, illetve a sajtó munkatársait becsmérelte.

A kutatási adatok rávilágítanak arra, hogy az említett botrányok érezhetően ártottak Magyar Péter megítélésének. Fontos hangsúlyozni, hogy Magyar kedveltségi indexe (amelyet a kedvező és kedvezőtlen vélemények különbségeként kapunk) a teljes vizsgált időszakban – szeptembertől decemberig – a negatív tartományban mozgott, vagyis a politikusról kedvezőtlenül vélekedők hányada meghaladta a pozitív véleményt formálók arányát.

Ezenfelül novemberben a megkérdezettek 42 százaléka pozitívan, 54 százaléka negatívan nyilatkozott Magyar Péter személyéről (kedveltségi index: mínusz 12 százalék), míg decemberben a politikusról kedvező véleményt alkotók tábora 39 százalékra csökkent, a kedvezőtlenül vélekedőké pedig 57 százalékra nőtt (kedveltségi index: mínusz 18 százalék). Világosan látható tehát, hogy a közelmúlt eseményei számottevő, 6 százalékpontos csökkenéshez vezettek a Tisza Párt vezetőjének kedveltségi indexében.

CATI-módszer, n=1000, politikai szempontból aktív, felnőtt magyar lakosság körében (politikai szempontból aktív = választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérők), adatfelvétel: 2024. december