Észtország: az EU-tagoknak készen kell állniuk, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába

Az uniós tagállamoknak készen kell állniuk arra, hogy katonai erőket küldjenek Ukrajnába, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök békeszerződést közvetít Kijev és Moszkva között – jelentette ki Margus Tsahkna észt külügyminiszter.

A Financial Timesnak adott keddi interjújában Tsahkna ragaszkodott ahhoz, hogy a NATO-tagság a legjobb biztonsági garanciát jelentené Kijev számára. Ha Trump ellenezné, akkor az EU-nak kellene közbelépnie és csapatokat telepítenie, amint a harcok véget érnek – mondta.
 
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy az Oroszország által fenyegetésnek tekintett, az Egyesült Államok vezette katonai blokkhoz való csatlakozás az egyetlen járható út országa nemzetbiztonságának garantálására az atomfegyverek beszerzésén kívül. Az azonnali NATO-csatlakozási meghívás része volt annak a „győzelmi tervnek”, amelyet Zelenszkij a múlt hónapban mutatott be a nyilvánosságnak a konfliktus lezárására.

„Ha valódi biztonsági garanciákról beszélünk, az azt jelenti, hogy igazságos béke lesz. Akkor a NATO-tagságról beszélünk” – mondta Tsahkna a lapnak. „De az USA nélkül ez lehetetlen. És akkor bármilyen formájú [garanciáról] beszélünk, a csapatok szárazföldi bevetése értelmében” – mondta.

Az észt külügyminiszter kiemelte, hogy Trump amerikai elnökválasztási győzelmét követően és Ukrajna közelmúltbeli harctéri veszteségeinek fényében „sok beszélgetés és sok kommunikáció” zajlott Kijev támogatói között.

Észtország határozottan támogatja Ukrajnát, több mint 500 ezer dollár katonai segélyt nyújt Kijevnek, és egyre keményebb intézkedéseket követel Moszkvával szemben.

Tsahkna elismerte, hogy az EU számára nagyon bonyolult lenne biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek az Egyesült Államok támogatása nélkül. Amerika politikai és gazdasági érdekeire hivatkozva kételyeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy Trump elhagyná a NATO-t.
 
Trump a kampánya során többször megígérte, hogy megválasztása esetén „24 órán belül” véget vet az ukrajnai konfliktusnak. Nem fejtette ki, hogyan tenné ezt, bár azt állította, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel fenntartott „nagyszerű kapcsolatát” használná fel egy békeszerződés közvetítésére.

Bár a Kreml többször is kételkedve fogadta azokat a felvetéseket, amelyek szerint Trump könnyen véget vethetne a Kijevvel fennálló konfliktusnak, Putyin szerint a megválasztott elnöknek a kérdéssel kapcsolatos kijelentései „figyelmet érdemelnek”.

Az észt külügyminiszter sürgette az uniós államokat, hogy növeljék saját védelmi iparuk kapacitását, azt állítva, hogy mivel Ukrajnát most a NATO első védelmi vonalának tekintik, az elkövetkező hónapokban az EU biztonsági architektúrája alakulhat át, és nem csak Kijev sorsa.

„Egyszerűen nem várhatunk arra, hogy az USA mit dönt”

– hangsúlyozta a tárcavezető.

Az orosz elnök többször is „képtelenségként” utasította el azokat az állításokat, amelyek szerint Moszkva esetlegesen katonai előrenyomulást hajtana végre a NATO-országok ellen.