A Neue Zürcher Zeitung szerint egy új „köztes-európai” politikai mozgalom növekedik, saját identitást építve.
Véleménycikket közölt a svájci Neue Zürcher Zeitung: Richard Swartz svéd író cikkében az új közép-európai politikai mozgásokról fejtette ki nézeteit. Emlékeztetett: a Nyugat régi hitvallása az volt, hogy az 1989-es rendszerváltások után Kelet-Közép-Európa automatikusan demokratikussá válik.
Valójában azonban ez a térség régi és erős „illiberális” hagyományokkal rendelkezik, amit most az Osztrák Szabadságpárt választási győzelme erősít tovább.
Régen a nagyhatalmak uralták a világot, ebben a térségben az Osztrák-Magyar Monarchia. Most már kis országok léteznek az egykori birodalom helyén, amik a szerző szerint megmutatják, milyen jövő vár ránk.
Az NZZ szerzője úgy látja, az osztrák szabadságpárti vezető, Herbert Kickl radikálisabb, mint a német AfD.
Közte és Orbán Viktor Magyarországa között pedig egy a liberális Európát elutasító front alakul ki. Ebbe beleérthető Szlovákia és legkésőbb a jövő évtől Csehország is.
Ezzel Európa közepén egy radikális tábor alakul ki, amelynek a szerző szerint kétséges a demokráciához való hozzáállása, eközben Trumppal barátkoznak, az idegenekkel szemben ellenségesek, és Oroszországtól függenek. „Későn vette észre Európa többi része, hogy halálos veszedelmet lássanak benne” – így a szerző.
Az NZZ szerzője szerint Nyugaton automatikus demokratizálódást vártak a keletiektől, és ennek egyik fő képviselője Angela Merkel volt, aki a gazdasági összefonódásokkal gondolta Nyugat felől erősíteni a demokratizálódási folyamatokat. De aztán más lett a végeredmény.
Richard Swartz szerint Kelet-Európában az európai projekttől szabad határforgalmat, biztonságot, hitelt és gazdasági segítséget vártak, de nem feltétlenül egy demokratikus rendet, amivel nem volt sok tapasztalatuk sem.
Ezzel egy „Tranzit-Európa” jött létre Moszkva és Brüsszel között. Ez a térség azonban egy saját identitást épít egy ideje. Az utat a szerző szerint Orbán Viktor építi, ehhez csatlakozik Herbert Kickl.
A szerző úgy látja, az Orbán által emlegetni kezdett „gazdasági semlegesség” egy Brüsszellel szemben ellenkező politikát jelent, és a magyar érdekeket helyezi előtérbe, nem pedig Brüsszel európai érdekeit.
Ezt a szerző szerint „Európa-ellenes” politikát nagyon is megértik a szomszédos országokban. Az osztrákok szeretik a semlegességüket, a szlovákok és a csehek pedig erről ábrándoznak. A térség országai egyfajta „habsburgi különutasságot” kezdenek képviselni, és az Európai Parlamentben is alakul a pártcsaládjuk.
Swartz úgy látja, térségünkben egyre nagyobb a megértés a putyini Oroszország iránt, Putyin azonban Ausztriát és Magyarországot az olaj- és gázszállításokkal sakkban tudja tartani.
A szerző szerint „az orosz imperializmust” a sírba kell tenni, de ahhoz idő kell. Ukrajnában Putyin „egzisztenciális harcot” folytat, amely a világháború utáni európai rendet fenyegeti.
Addig is „Köztes-Európában” tovább ápolják az illiberális hagyományokat, aminek a szerző szerint Orbán az elsődleges ideológusa és reálpolitikusa, és követi őt Herbert Kickl is. A térség „populistái” pedig mindent arra tettek fel, hogy ősszel Donald Trump nyer Amerikában.
(mandiner)
0 Megjegyzések