A belgiumi Leuven városában található Szentháromság Kollégium (Heilige-Drievuldigheidscollege) felsőbb éves középiskolás diákjai számára arab nyelvoktatást vezettek be. Frank Baeyens, az iskola igazgatója elmondta, hogy ezzel a lépéssel a diákokat egy olyan intellektuális kihívás elé akarták állítani, amely egy nem indoeurópai nyelv megismerését követeli meg.
Az arab nyelv kötelező tanítása körüli viták azonban megosztották a közvéleményt. Kritikusok szerint a döntés a tömeges migráció és az iskolák iszlamizálódásának hatását tükrözi. A Brussels Signal hírportál emlékeztetett arra, hogy a belga oktatás színvonala az elmúlt években romlott, és a flamand diákok nemzetközi összehasonlításban gyengébben teljesítenek mind nyelvi, mind matematikai készségek terén. A közösségi médiában többek arra hívták fel a figyelmet, hogy az arab nyelv számos változata és dialektusa létezik, és véleményük szerint a döntést politikai szempontok vezérelték. Egyesek úgy vélik, hogy egy másik nyelv, például a kínai tanítása gazdasági, tudományos és kulturális szempontból előnyösebb lenne.
A jobboldali Vlaams Belang párt politikusai is megszólaltak az ügyben. Tom Van Grieken pártelnök azt kérdezte, hogy valóban társadalmilag hasznos-e az arab nyelv kötelező oktatása az iskolákban. Hangsúlyozta, hogy a szilárd holland nyelvtudás és az alapfokú matematikai készségek sokkal fontosabbak, és az arab nyelv tanítása nem szolgálja a társadalmi hasznosságot.
A Het Nieuwsblad belga lap arról számolt be, hogy a középiskolában már hat nyelvet oktatnak: hollandot, franciát, angolt, spanyolt, németet, és mostantól arabot is. Baeyens igazgató elmondta, hogy céljuk az volt, hogy a diákok egy teljesen eltérő nyelvi struktúrával és írásrendszerrel ismerkedjenek meg, nem pedig az, hogy folyékonyan beszéljenek arabul. A hangsúlyt inkább a nyelv filozófiai és kulturális aspektusainak felfedezésére helyezték, a diákok látókörének tágítása érdekében. Baeyens hozzátette, hogy bár más nyelveket is fontolóra vettek, az arabot tartották a leginkább relevánsnak a mai társadalom szempontjából, és kiemelte, hogy az iskola nyitott mindenki számára.
Az igazgató megjegyezte, hogy az iskolában van egy olyan diákcsoport, amelynek anyanyelve az arab. Ha sikerülne bevonni egy arab gyökerekkel rendelkező tanárt, aki példaképként szolgálhatna ezeknek a diákoknak, az óriási előnyt jelentene, mivel a diákok egy sikeres, felsőfokú végzettséggel rendelkező személyben láthatnák magukat tükröződni. Baeyens szerint ma túl kevés a migrációs háttérrel rendelkező tanár, és ennek változása pozitív hatással lenne az oktatásra.
0 Megjegyzések