Szankciókat fontolgat az Amerikai Egyesült Államok kormánya az izraeli hadsereg (IDF) egyik egysége, a Netza Jehuda zászlóalj ellen, amely ellen már többször fel merült súlyos emberi jogi jogsértések vádja – írja a Guardian izraeli médiafelületek alapján, amelyeknek az amerikai külügyminisztérium tisztviselői megerősítették, hogy szankciók bevezetésére készülnek.
Ez lenne az első alkalom, hogy az amerikai kormány egy IDF-egységet veszi célba, sőt, a Haaretz vasárnapi beszámolója szerint az USA vezetőse más izraeli rendőri és katonai egységek ellen is hasonló lépéseket fontolgat. A Netanjahu-kormány tagjai felháborodtak a tervezett lépésen. „Az IDF-et nem szabad szankcionálni!” – írta ki az izraeli miniszterelnök X-re. „Az elmúlt hetekben az izraeli állampolgárok szankcionálása ellen dolgoztam, többek között az amerikai adminisztrációval folytatott beszélgetéseim során. (..) Egy olyan időszakban, amikor katonáink terrorista szörnyetegek ellen harcolnak, az IDF egy egysége ellen szankciókat elrendelni az abszurditás csúcsa és erkölcsi mélypont” – írta posztjában. Benny Gantz, Netanjahu háborús kabinetjének tagja is kiállt a zászlóalj mellett: „A Netza Jehuda zászlóalj elválaszthatatlan része az Izraeli Védelmi Erőknek” – posztolta hozzátéve, hogy az egység a nemzetközi jogot betartva működik.
Az USA az 1997-es Leahy-törvény alapján vetné ki
a szankciókat, amelyek értelmében a visszavonásig tilos lenne amerikai
katonai segélyeket folyósítani az egységnek, és tilos lenne, hogy az oda
tartozó katonák és tisztek olyan képzésekben vegyenek részt, amelyeket
az amerikai hadsereg finanszíroz.
A szankcionálás terve azután
került nyilvánosságra, hogy szombat este a Gázai övezet déli részén
fekvő Rafah városára mért izraeli csapások 18 ember, köztük 14 gyermek
halálát okozták a gázai egészségügyi tisztviselők közlése szerint.
A
Kfir-dandár részét képező Netzah Yehuda zászlóaljat 1999-ben
verbuválták ultraortodox és nemzeti hitvallású közösségek, köztük a
szélsőséges telepescsoportok fiatal tagjaiból, és korábban elsősorban
részben az Izrael által megszállt Ciszjordániában vetették be. Az egység
már 2022-ben ellentétbe került az USA-val, amikor az ő katonáikat
vádolták meg Omar Assad, egy 78 éves amerikai állampolgár halálával. A
férfi szívrohamban halt meg, miután állítólag a zászlóalj tagjai
elfogták, megkötözték, betömték a száját, majd magára hagyták. Az eset
után az USA külügyminisztériuma büntetőjogi vizsgálatot követelt.
A
Netzah Yehudát később Ciszjordániából átcsoportosították Észak-Izraelbe
és a Gázai övezetben is bevetették. A ProPublica múlt heti jelentése
szerint a az Egyesült Államok külügyminisztériuma decemberben kapott egy
dossziét arról, hogyan sértik meg a Leahy-törvényt.
Nem ez lenne
az első az ellenlépések sorában, amelyekkel az utóbbi időben Izrael
szembesül a gázai háború és a ciszjordániai akciók nyomán
szövetségeseitől. Pénteken az Egyesült Államok és az EU is szankciókat
jelentett be szélsőjobboldali izraeli csoportok, NGO-k, és magas rangú
személyek ellen a a telepesek által elkövetett erőszakhoz kapcsolódóan. A
szankcionáltak között ott van például Bentzi Gopstein, Itamar Ben-Gvir
izraeli szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter szoros politikai
szövetségese.
A szankciós tervektől függetlenül az amerikai kongresszus megszavazta az Izraelnek juttatandó, 9 ezer milliárd forint értékű segélycsomagot.
0 Megjegyzések