Litvánia: az EU segítsen Kijevnek a hadkötelesek hazatelepítésében

Az EU-nak segítenie kellene Ukrajnának a külföldön élő katonaköteles korú férfiak hazatérésében – mondta Ingrida Simonyte litván miniszterelnök hétfőn a helyi LRT rádióban tartott vitában, hozzátéve, hogy országa lépéseket tehetne a behívottak egy részének hazatérése érdekében.

A fronton jelentkező létszámhiány közepette Kijev nemrég módosította mozgósítási törvényeit, 25 évre csökkentette a sorkötelezettség korhatárát, szigorította a mentességeket, és szigorúbb büntetéseket szabott ki a behívót elkerülőkre. A múlt héten az ukrán hatóságok felfüggesztették az útlevelek kiállítását minden 18 és 60 év közötti, külföldön élő férfi számára, hogy ezzel próbálják őket arra ösztönözni, hogy visszatérjenek Ukrajnába és a frontra.

Simonyte szerint Litvánia lépéseket tehetne annak érdekében, hogy a sorköteles korú férfiak visszatérjenek Ukrajnába, például úgy, hogy a tartózkodási engedély meghosszabbításának kérelmezésekor “módot találna arra, hogy az illető teljesítse a mozgósítási kötelezettségét, vagy mentesüljön az alól”. Megjegyezte azonban, hogy a kérdést uniós szinten kell megvitatni.

“Nemcsak az ukrán hatóságokkal kell együttműködnünk, hanem szélesebb körben is, mert jelenleg az EU úgynevezett ideiglenes védelmet biztosít az ukrán emberek számára”

– jelentette ki.

Az ideiglenes védelmi státusz az ukrán menekülteknek jogot biztosít a meghosszabbított vízummentes tartózkodásra az unióban, valamint a lakhatáshoz, az orvosi ellátáshoz, a munkavállaláshoz és az oktatáshoz való joghoz. Ezt nem sokkal az orosz-ukrán konfliktus 2022 eleji eszkalálódása után aktiválták, és jelenleg 2025 márciusáig van érvényben.

“Ennek a védelemnek a keretében nagyon széles körűek azok a garanciák, amelyeket az ukrán állampolgárok az EU-ban kapnak, így egyértelmű, hogy ezt a kérdést nem egy vagy két államnak kell egyedül eldöntenie” – tette hozzá. A vita során Gitanas Nauseda litván elnök is ígéretet tett arra, hogy “minden tekintetben” együttműködik Kijevvel a mozgósítási erőfeszítések tekintetében, mondván: “Ukrajnának rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, amelyekkel behívhatja fiataljait a haza szolgálatára”.

Az Eurostat statisztikai hivatal becslései szerint jelenleg 4,3 millió ukrán él az EU-ban, közülük 860 ezer a hadköteles korú férfiak száma. A litván migrációs hivatal szerint ezek közül a férfiak közül több mint 29 ezren Litvániában tartózkodnak.

A migrációs hivatal vezetője azonban azzal érvelt az ellen, hogy segítse Kijevet a mozgósításban, mondván, hogy nincs rá jogalap.

“Az, hogy Ukrajna vagy egy másik ország mozgósítást hirdetett, a mi jogszabályaink szerint nincs hatással ránk. Egy esetleges reakció Litvánia politikai döntése lenne” – mondta Evelina Gudzinskaite az Elta hírügynökségnek, hozzátéve, hogy bár bizonyos nemzeti jogalkotási kezdeményezéseket lehetne tenni, “óriási kérdés lenne, hogy ez hogyan lenne összeegyeztethető az uniós joggal”.