December 14. - A Hűség Napja

Sopronban ma 102 éve, 1921. december 14-én, szerdán kezdődött el a népszavazás arról, hová tartozzon a város és a környező falvak: Magyarországhoz vagy Ausztriához.

A város részét képező Brennbergbányán másnap, míg további nyolc faluban, Ágfalván, Balfon, Fertőbozon, Fertőrákoson, Harkán, Kópházán, Nagycenken és Sopronbánfalván harmadnap járult a lakosság az urnákhoz. Sopron és térsége lehetett az első és – a későbbi kisebb referendumokat is figyelembe véve – a legjelentősebb terület, amelynek lakosai maguk dönthettek a világháborút követő békekötési folyamat során arról, hogy országot cserélnek-e.

A szavazás végeredménye szerint a város és a környező nyolc falu többnemzetiségű lakossága kétharmad arányban Magyarország mellett döntött. Ám fontos megjegyezni, hogy ez a népszavazás soha nem történhetett volna meg, ha nincs a Rongyos Gárda és az Ő önfeláldozó harcuk!

Azok a férfiak szabad akartuk szerint sorakoztak fel Nyugat-Magyarországon. Hátrahagyva munkájukat, családjukat, életüket kockáztatva szálltak harcba. Legtöbbjük nem is soproni volt, de még csak nem is az ország ezen részéről származott, nem kötötte őket ide semmi. Kérdezhetik az emberek, hogy akkor miért? Hiszen őket, fizikai értelemben, még csak nem is érintette volna a terület Ausztriához történő csatolása. Egyértelmű a válaszunk erre.

Számukra a lelkükben égő hazaszeretet, a népük és Magyarország iránt érzett hűség, és a mára az emberekből olyannyira kiirtott becsület ezt diktálta. Nem is diktálhatott mást. Fontos kiemelni azt is, hogy a Rongyos Gárda nem csak Nyugat-Magyarországon szállt harcba. Megalakulásuk után jelentős szerepük volt az 1919-es Vörösterror bűnöseinek és bűnrészeseinek a felkutatásában és felelősségre vonásában, később 1938-39-ben akciókat hajtottak végre Csehszlovákiában és a Kárpátalján, majd 1939-40-ben a Finnország ellen folytatott szovjet téli háborúban a finnek oldalán harcoló magyar önkéntesek nagy része is a Gárda tagjaiból került ki.

Budapest ostromakor vezetőjük Prónay Pál ismét egy különítményt szervezett, így a város védelmében és a kitörésben is vettek részt gárdisták, ahogy hatalmas tisztelettel adózva személye előtt, 71 éves korát meghazudtolva maga Prónay is. Ezen kiváló és elszánt harcosok a csatatéren, míg Sopron és számos környező település lakosai a szavazataikkal bizonyították hűségüket. Nekik köszönhetjük, hogy úgy Sopronban, mint Nyugat-Magyarország többi részén is magyar földön, magyarként élhetünk!

Köszönet, hála és dicsőség Nekik!